Kiskával ellenzéki többség

Andrej Kiska államfői mandátuma jövő szombaton jár le. Alakuló pártjáról alig lehet tudni valamit, egyelőre csak néhány név szivárgott ki arról, kikkel alakíthat pártot. Ennek ellenére az AKO közvéleménykutató ügynökség május végén a Hospodárske noviny gazdasági napilap megrendelésére készített felmérésében 10,8%-os támogatottságot mért Kiska pártjának, s ezzel a negyedik legtámogatottabb politikai szubjektum lett. A felmérésből az is kiderül, hogy a távozó elnök kisebbnagyobb mértékben szinte valamennyi párttól venne el szavazatot, leginkább a jelenlegi ellenzéktől. A május végi adatok alapján a Smer nyerné meg a választást 17,4%-os támogatottsággal, Miroslav Beblavý Spolu és Michal Truban Progresszív Szlovákiájának (PS) koalíciója a voksok 15,6%-át szerezné meg. Harmadik a fasisztabarát ĽSNS 13,8%kal. A jelenlegi kormánypártok közül a Smertől (1,3%) venné el a legtöbb voksot, a Híd (0,6%) és az SNS (0,8%) szavazóinak kevesebb mint egy százaléka szavazna át. Kiska színre lépését leginkább az ellenzéki pártok érezhetik meg, a Spolu/PS koalíciótól 2,4%-ot, az SaS-től pedig 2%-otvenneel. IgorMatovičOĽaNO mozgalma 5,7%-kal a parlamenti küszöb határára sodródna. A Híd támogatottsága Kiska pártjának megalakítását követően 3,6%-ra, az MKP támogatottsága pedig 2,8%-ra csökkenne. Vagyis a két párt együtt már a 7%-ot sem érné el.

Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a felmérés csak megerősíti Andrej Kiskát és leendő párttársait abban, hogy megalapozottan vágnak bele közös projektjükbe. „Elsősorban azért, mert bár ez a párt elvesz néhány szavazatot a jelenlegi ellenzéki pártoktól, igaz, nem sokat, ugyanakkor meg tudja szólítani azokat a jobbközép szavazókat, akik eddig nem voltak határozott szavazói egyik pártnak sem” – véli az elemző, azzal, hogy ha valóban megalakul a párt, összességében megtalálja a helyét a politikai palettán. A felmérés alapján a jelenlegi ellenzék, vagyis a PS/Spolu, Kiska pártja, az SaS, a KDH és az OĽaNO elegendő mandátumot szerezne ahhoz, hogy Boris Kollár Sme rodina mozgalma nélkül alakítson kormánykoalíciót.

Az AKO közvéleménykutató ügynökség felmérése alapján Andrej Kiska alakuló pártját a megkérdezettek 10,8 százaléka támogatná. Kiska pártja gyakorlatilag a teljes politikai palettától venne el szavazatokat. A legtöbbet, 2,4 százalékot az utóbbi időszakban koalícióban működő Michal Truban vezette Progresszív Szlovákiától (PS) és a Miroslav Beblavý nevéhez köthető Spolutól. Két százaléknyian szavaznának át Richard Sulík SaS-ének támogatói is. Igor Matovič OĽaNO mozgalma pedig 6,3%-ról 5,7%-ra zuhanna. Közben Matovič a napokban indította el új kampányát, mozgalma választási listája felét felkínálná a konzervatív szavazóknak. Grigorij Mesežnikov szerint Matovičot most érte utol az a modell, mely mentén politizál. „Ő nem standard politikai struktúrákban gondolkodott, minden választásra megszólított néhány személyt, akik időközben lemorzsolódtak tőle. Most úgy tűnik, valamilyen formában mégis mintha integrációra törekedne a keresztény pártokkal” – véli az elemző, aki szerint Kiska pártja be tudna tölteni egy rést a jelenlegi politikai palettán, viszont leginkább az OĽaNO kárára. Az AKO adatai alapján Andrej Kiska a magyar szavazók egy részét is megtudná szólítani. A Híd és az MKP együtt már a koalícióhoz szükséges 7%-os küszöböt sem érné el. Mesežnikov szerint ez arra enged következtetni, hogy a magyar szavazók egy része nem a két magyar, hanem más pártot is hajlandó lenne támogatni. „Tekintettel a két párt közötti viszonyokra egyesülésük nem jön számításba. Talán a közös lista lehetne a járható út. Ugyanakkor az MKP-val és a Híddal kapcsolatban kivárnék” – mondja a politológus. Emlékeztet, hogy összességében átlag 10%-nyi magyar szavazóval kell számolni. „A magyar szavazók egy része kivár vagy bizonytalan. A képviselőiknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy a magyaroknak marad-e képviselete a parlamentben” – zárta Mesežnikov.