Kisemmizné a magyarokat Fico választási reformja

A szlovákiai parlamenti választási szabályok a kilencvenes években többször is megváltoztak, de az utolsó számottevő módosítási hullámra még a Mečiar-kormányok idején került sor. 2006-ban bevezették a választási kaució intézményét, minden pártnak 17 ezer eurót kell letétbe helyeznie a választáson való induláshoz, ugyanekkor szabályozták a külföldről, levélben történő szavazásra vonatkozó előírásokat. A kampányolásra vonatkozó szabályok is változtak az elmúlt évtizedben, de egy lényeges, a választások menetét alapjaiban befolyásoló tényező nem: Szlovákia szűk húsz éve egy nagy választókerületként van nyilvántartva. Tőketerebesen ugyanazokat a pártlistákat kapja kézhez a választó, mint Pozsonyban – ahogy a parlamentbe is csak az a párt jut be, amelyik országosan megszerzi a szavazatok legalább öt százalékát.

Fico terve

A választási törvénymódosításról korábban csak nagyon visszafogottan nyilatkozó Robert Fico az STVR szombati vitaműsorában jelentette ki látszólag minden előzmény nélkül, hogy valamit tenni kell a fennálló rendszerrel, ugyanis több száz párt aktív az országban – egyébként egy olyan helyzetben, mikor Rudolf Huliak háromfős csoportjának SNS-ből való kiválása miatt saját maga is küzd a stabil többség bebiztosításával. 

A miniszterelnök két módszert nevezett meg a parlamenti megosztottság csökkentésére: a választási küszöb hét százalékra emelését, illetve a kaució ötszázezer euróra emelését.

A változásokra valamikor a távolabbi jövőben kerülne sor, Fico hangsúlyozta, hogy egyeztetnie kell a téma kapcsán a többi párttal is.

Amennyiben ez a két hangsúlyos változás érvénybe lépne, valóban nagyban lecsökkenne a parlamenti választáson induló pártok száma, hiszen a félmilliós letét bebiztosítása ellehetetleníti a kis pártok indulását a választáson (a kauciót csak azok a pártok kapják vissza, amelyek legalább három százalékot érnek el a választáson). Valóban kevesebb formáció is jutna a törvényhozásba, miközben megnőne az elveszett szavazatok aránya. Csak az elmúlt választás eredményeiből kiindulva, a hét százaléknál gyengébben szereplő KDH, az SaS és az SNS is a parlamenten kívül találná magát, felszabadítva a képviselői mandátumok ötödét a Smer, a Hlas, a PS és a Szlovákia-mozgalom számára (amely koalícóban lépte át a hét százalékot). A küszöb megemelése miatt még nehezebbé válna a parlamentbe jutás a Magyar Szövetségnek, amely legutóbb 4,38 százalékot szerzett a választáson.

Nemzetiségi küszöbkérdés

A Magyar Koalíció Pártja, később pedig a Magyar Szövetség körében már korábban is felröppentek elképzelések a nemzetiségi küszöb lecsökkentéséről, jellemzően politikusi interjúkban találkozhatunk az megnyilvánulásokkal. Csak az elmúlt hónapokat figyelemmel követve Nagy József a kudarccal záruló nyári EP-választást követően fogalmazta meg első számú stratégiai politikai célként a négy százalékos parlamenti küszöb kialakítását. 

Gubík László, a Magyar Szövetség ősszel megválasztott pártelnöke szintén fontos céljának tekintette a választási rendszer igazságosságáról szóló közjogi viták kezdeményezését. A politikus szerint a négy százalékos választási küszöb lélektanilag is segítene a magyar közösségen, de elképzelhetőnek tartotta a kisebbségi képviselőknek fenntartott garantált helyek létesítését is.

A Magyar Szövetség hivatalosan még nem reagált Fico elképzeléseire, de a párt egyik deklarált célja bekapcsolódni a választási rendszer megváltoztatásáról szóló párbeszédbe. A Szövetségnek korlátozottak a lehetőségei: mivel a párt nincs a parlamentben, nem tudna szavazataival támogatni vagy elbuktatni egy tervezetet sem, valószínűleg a régiós és a nemzetiségi kvóták is kevesebb helyet biztosítanának, mint az öt százalékos határ átlépésével keletkező tíz-tizenegy mandátum. Viszont még mindig többet, mint jelenleg.

Hlas: több erőt a régióknak!

Fico különutas bejelenetése a választási reformról azért is érdekes, mert van egy kormánypárt, amely következetesen, hónapok óta a fennálló szabályozás megváltoztatásáról beszél: a Hlas. A párt legutóbb az októberi programalkotó konferenciáján erősítette meg, hogy szeretné megnyitni a kérdést és jövőre bemutatja a tervezetét a nyilvánosság előtt is, miközben folyamatosan egyeztet más pártokról a támogatásról. Október óta egyeztetési körökről nem jött hír, csak azt tudni, hogy az SNS élesen ellenzi a választási szabályok megváltoztatását.

A Hlas tervezetének minden konkrétumát még nem tudjuk, de Matúš Šutaj-Eštok pártelnök több alkalommal is beszélt a sarkalatos pontjairól.

A párt azt szeretné, ha a 150 fős országos lista megszűnne, helyette mind a 79 járásnak saját képviselője lenne a parlamentben.

A Hlas állítja, hogy a jelenlegi képviselők túlnyomó része a fővárosból és környékéről származik, ami torzítja a parlament munkáját. Azt egyelőre nem tudni, hogy a fennmaradó képviselői helyeket milyen kulcs alapján osztaná el a párt. Egy járási listás struktúra lehetőséget adna a Magyar Szövetségnek arra, hogy parlamenti képviselethez jusson legalább két déli járásban – hacsak nem születik egy átfogó, magyarokat kizáró politikai összefogás ezekben a régiókban, mint azt néhányszor a megyei választások során láttuk.

KDH: megyei listák kellenek

Az egyetlen ellenzéki párt, amely a választási rendszer nyílt átalakítását szorgalmazza, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). Milan Majerský pártja azonban a Smertől és a Hlastól eltérő módon áll hozzá a reformokhoz: a megyék mintájára nyolc választókerületet hozna létre. A koncepciójuk alapján egy egy nagy lista helyett régiós listák jönnének létre, melyekből összesen 150 képviselőt választanának meg a parlamentbe. A párt a választási reformról szóló párbeszédbe szakembereket, megyei és helyi érdekvédelmi szervezeteket is meghívna, ezek az egyeztetések azonban a jövő évre vannak betervezve – nem történt az ügy kapcsán szlovák-magyar egyeztetés sem.

A régiós érdekképviselet ereje alapján valószínű, hogy a Magyar Szövetség egy hasonló reformmal viszonylag jól járna: több déli megyében is számolhatna néhány képviselői székkel. 

A KDH azonban ellenzéki pártként biztosan nem számolhat a kormánypártok és saját partnereinek jóindulatával sem, a PS és az SaS is elhatárolta magát a választási törvénymódosítástól.

Varázslatos kilencven

A szlovákiai választási törvény megváltoztatása eleve matematikai akadályokba ütközik, hiszen 2023 januárjában a parlament Igor Matovič erőteljes nyomására alkotmányba iktatta a szlovákiai egy választókerület létét. A szabályozás megváltoztatásához így az alkotmány módosítására, tehát legalább kilencven képviselőre lenne szükség. Matovič akkor a változtatások szükségességét azzal indokolta, „orbáni módra” bármikor megtörténhet, hogy az aktuális kormánypártok megpróbálnak kialakítani egy számukra előnyösebb szabályozást. A volt miniszterelnök állította, hogy a Smer, a Hlas, az SNS és a Republika kész választási reformtervvel rendelkezik, amit a hatalomra kerülésük esetén meg is valósítanak. Bár Matovič saját maga is többször szorgalmazott választási reformot, egy ideje mereven elzárkózik az ötlettől.

Az alkotmányos többséget nem könnyű összehozni, hiszen a kormánykoalíciónak Rudolf Huliak csoportjával együtt is csak 79 szavazata van, az SNS pedig eleve ellenekezik. 

Az eddig ismertetett tervek, a Smer, a Hlas és a KDH koncepciója alapjában véve különbözik egymástól – míg Fico szűkítené a pártok számát, a KDH tervezete biztos növelné a parlament megosztottságát. Csak akkor lenne esély a változásra, ha szélesebb körű ellenzéki-kormánypárti összefogás jönne létre a kormánypártok és a KDH részvételével, aminek az esélye a mostani, egyre feszültebb politikai környezetben nagyon csekély.