Kisebbségi jelentés – ismét ajánlások nélkül

A kisebbségi nyelvhasználat témájával a jelentés négy oldalban foglalkozik. Felsorolják a vonatkozó hazai jogszabályokat, leírják, milyen esetekben nyújtott tavaly a kisebbségi nyelvtörvény használata kapcsán módszertani segítséget a kormányhivatal, és megemlítik, hogy az oroszok és a szerbek tavaly kérték, hogy nyelvüket Szlovákia kisebbségi nyelvnek ismerje el területén. A jelentés említést tesz Pered község ügyéről, melynek névmódosítási kérelmét tavaly a kormány elutasította. Felsorolja továbbá azokat az eseteket, amelyekkel a nyilvánosság a kormánybiztos hivatalához fordult a kisebbségi nyelvhasználati törvény betartása kapcsán. Az egyik esetben egy illető magyar nyelvű közokiratot kért a községi hivatalban, de nem kapott, csak miután a kormányhivatal jelezte, hogy kötelesek adni. A második és a harmadik esetben Zselíz, illetve Diósförgepatony vasútállomásán kifogásolták a hiányzó magyar feliratokat, ugyanis a kisebbségi nyelvtörvény értelmében a nyilvánosság tájékoztatása céljából elhelyezett feliratokat ki lehet, a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket ki kell írni a kisebbség nyelvén is. A patonyi panaszt a jelentés szerint indokolatlannak ítélte a biztos hivatala, a zselízit még vizsgálják. További 34 esetben a Pro Civis Polgári Társulás tett panaszt a benzinkutakon hiányzó magyar nyelvű figyelmeztető feliratok miatt – a jelentés szerint a benzinkutak egy részénél már pótolták őket. A vasúti helynévtáblákkal kapcsolatos civil vagy politikai kezdeményezésekről és panaszokról a jelentés nem tesz említést, holott a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi a kisebbségi helynevek feltüntetését az állomásokon, a vasúttársaság viszont joghézagra hivatkozva ezt nem teszi lehetővé. Tavaly júniusban mellesleg azért mondott le A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos, mert az ügyet a parlamentben nem sikerült rendezni, és sok civil kérelem is követelte az állami szervektől a vasúti helynévtáblák elhelyezését.