Ki tehet az alacsony részvételről?

Senki sem számított arra, hogy az országban még alacsonyabb lesz a részvétel a választásokon, mint öt és tíz évvel ezelőtt. A felmérések is azt jelezték, hogy a részvétel az öt évvel ezelőtti, valamivel több mint 19 százalékosnál nagyobb lehet. Az, hogy az urnákhoz végül a szavazásra jogosult állampolgárok csupán 13 százaléka járult, abszolút negatív rekordnak számít.

Robert Fico kormányfő szerint az alacsony részvételről jelentős mértékben épp az újságírók tehetnek azért, mert nem tájékoztatnak megfelelően az európai témákról. „Az Európai Unióval kapcsolatos kérdések gyakran rendkívül fontosak, de az újságírók nem tudják érdekesen és érthetően tálalni ezeket az információkat” – közölte tegnap sajtónyilatkozatában Fico. Hasonló véleményt fogalmaztak meg gyakran az elmúlt öt évben az ország korábbi európai parlamenti képviselői, akik sorra azt állították Brüsszelben, hogy ők szívesen beszélnének a parlamenti eseményekről, az újságíróknál viszont zárt ajtókra találtak.

Csak kampányban téma az EP

Pavel Haulík, az MVK ügynökség szociológusa szerint nagyrészt a politikusok hibája az, hogy az embereket nem érdeklik az uniós témák. „A kampány előtt elárasztották az országot az óriásplakátok, mindenütt a jelöltek fényképét lehetett látni, de konkrét programot vagy témákat nem mutattak be. A pártok ráadásul csupán a választások közeledtével, idén kezdtek valamilyen szinten foglalkozni az Európai Parlamenttel” – mondta Haulík. Emlékeztetett, hogy a pártelnökök csak elvétve tartottak közös sajtótájékoztatókat európai parlamenti képviselőikkel, nem hívták őket Pozsonyba, hogy együtt kommunikáljanak le bizonyos témákat. Ezen úgy tűnik a politikusok a jövőben sem szándékoznak változtatni, hiszen miután az elmúlt két napban felmerült a kérdés, hogyan lehetne növelni a részvételt, a pártok vagy európai parlamenti képviselők kommunikációjának változtatása senkinek sem jutott eszébe.

Kötelező részvétel?

Nagy József, a Híd megválasztott EP-képviselője szerint segítene, ha a választásokon való részvétel nálunk is kötelező lenne, mint például Belgiumban, ahol bírság is jár azért, ha valaki nem adja le szavazatát. Csáky Pál, az MKP EP-képviselője úgy gondolja, hogy ha idén nem lett volna kétfordulós államfőválasztás, akkor az EP-választáson is nagyobb lett volna a részvétel. Monika Flašíková Beňová (Smer) szerint a választási rendszeren kellene módosítani úgy, hogy az emberek két tetszőleges jelöltet karikázhassanak, s ne csak egy konkrét párt két jelöltjét. A KDH képviselői szerint az növelné a részvételt, ha az EP-választás más választással lenne összekötve.

Haulík meggyőződése, hogy míg a hazai pártok nem tudatosítják, hogy az uniós témák népszerűsítéséért elsősorban ők, illetve az általuk Brüsszelbe delegált képviselők felelnek, aligha lehet számítani arra, hogy a részvétel Szlovákiában öt év múlva nagyobb lesz.