Közélet

Kétes ügyletek - megéri a földalapnál dolgozni

Ibos Emese

2015. április 29. 11:04

Pozsony | A Szlovák Földalap újabb vitatható szerződéseire derített fényt a Fair-Play Szövetség. A földalap mindent elkövet, hogy a „telekmutyik“ ne kerüljenek napvilágra, a Fair-Play szerint a hivatal dolgozói visszaélhettek a kárpótlást igénylők adataival.

A Szlovák Földalap (SPF) hozzávetőleg 600 ezer hektárnyi területet felügyel, 1993 óta összesen 48 ezer szerződést kötött. Az SPF az infotörvény dacára évek óta igyekszik eltitkolni a szerződések részleteit, az adatokra hónapokig kell várni. „A kikért szerződéseket úgy hozzák nyilvánosságra, hogy kitakarják a bérlő, a vásárló nevét, a terület nagyságát, az összeget. Ezzel lehetetlenné teszik az ellenőrzést“ - mutatott rá Peter Kunder elemző. Az intézmény honlapja lassú és bonyolult, egy-egy szerződés kikeresése rengeteg időt és türelmet igényel. „A földalap részéről ez a nyilvánosság tájékoztatásának cinikus paródiája“ –mondta Peter Kunder.

A Fair-Play nyomozásának köszönhetően kiderült, hogy a földalap munkatársai is földekhez juthattak, vagy a földalap jóváhagyásával, bérleti szerződés nélkül használhattak területeket. A felügyelőbizottság egyik tagja 118 hektárnyi területet vehetett bérbe meghatározatlan időre. Peter Kunder szerint egyáltalán nincs tisztázva, hogy milyen kritériumok alapján kötik a bérleti szerződéseket, miközben a földterületekre állami támogatást lehet igényelni.

„A közelmúltban napvilágra került pozsonyivánkai (Ivánka pri Dunaji) és kakaslomnyici (Tatranská Lomnica) telekbotrányokat csak belső segítséggel csinálhatták meg. Erős a gyanú, hogy a közintézmény, illetve annak alkalmazottai visszaéltek több igénylő személyes adataival“ - állítja Zuzana Wienk, a Fair-Play elnöke.

Az állami intézmények szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát a Radičová-kormány rendelte el. A FairPlay Szövetség önkéntesek segítségével a pozemky.fairplay. sk oldalon a Szlovák Földalap (SPF) 22 ezer szerződését hozta nyilvánosságra, melyek közül 15 ezer eddig elérhetetlen volt, 7 ezernél pedig csak minimális adatok voltak feltüntetve. Az önkéntesek manuálisan dolgozták fel a dokumentumokat. „Eddig lehetetlen volt a földügyletek ellenőrzése. Egyegy botrányos eset csak úgy került napvilágra, ha a bennfentesek megsúgták azt a sajtónak “ - mondta Eva Vozárová, a szervezet munkatársa. A Fair-Paly Szövetség az 1993 és 2011-es időszak szerződéseit részben, míg a 2011 és 2013-as évek összes szerződését feldolgozta.

Sokan jól jártak

A dokumentumok átírásakor több vitatható bérleti szerződésre bukkantak. Jozef Juhás 1994 és 1999 (Vladimír Mečiar volt a kormányfő) között volt az SPF felügyelőbizottságának tagja és egyben a Rastlinná výroba cég társtulajdonosa, amely a Szlovák Földalaptól 1996-ban 118 hektárnyi földterületet vett bérbe meghatározatlan időre. Jozef Kubinec 2010-ben mindössze 7 hónapig volt az igazgatótanács tagja. A Kantorex cég és az SPF szerződéséből kiderül, hogy a cégnek építkezési engedélye volt egy még állami földterületre, amelyet meg akart vásárolni. Kubinec miután távozott az SPF-től, fél évre a cég társtulajdonosa lett. Juraj Gál (a Híd jelöltje) 2012 májusában távozott a Földalap igazgatóhelyettesi posztjáról, két cégen keresztül 25 hektárnyi földterületet bérelt az SPF engedélyével, bérleti szerződést itt is csak hónapokkal később kötöttek. Gál visszautasítja az összeférhetetlenség vádját. Azt állítja, hogy az egyik esetben egy olyan személy bérelte a területet, akivel később közösen alapítottak céget, a területet automatikusan a cégre írták át. A másik esetben egy korábban használt pótföldről van szó, melyet azután vett bérbe, hogy a vonatkozó jogszabály megszüntette a pótföldek kiadását. Információink szerint bevett gyakorlat, hogy a Földalap jóváhagyja egy-egy mezőgazdasági terület használatát, bérleti szerződést viszont csak hónapokkal később köt a gazdával.

Súgtak a hivatalnokok

A közelmúltban napvilágra került pozsonyivánkai (Ivánka pri Dunaji) és kakaslomnyici (Tatranská Lomnica) telekbotrányok margójára Zuzana Wienk a Fair-Play Szövetség elnöke azt mondta, ilyen átfogó, előre megszervezett akciót csak belső segítséggel valósíthattak meg. „Ehhez meg kellett szerezni a kárpótlást igénylők pontos névsorát, a sikeres telekvásárláshoz egyéb segítségre is szükség volt. Erős a gyanú, hogy a közintézmény, illetve annak alkalmazottai több igénylő személyes adatával élt vissza“ - állítja Zuzana Wienk.

Önnek ajánljuk