Kell a vasúti átjáróra sorompó?

A baleset miatt kisiklott a vonat és megrongálódtak a sínek, ezért minden bizonnyal még ma is zárva lesz az átjáró. „Nemesócsa és Nagymegyer között a helyreállítás ideje alatt vonatpótló buszokkal szállítjuk az utasokat” – tájékoztatott Aleš Ondrůj, a Regiojet szóvivője. A vasúti átjárót az autósok sem használhatják, Ekecs felé terelik el a forgalmat. Korábban többen panaszkodtak amiatt, hogy nem belátható a szakasz, a vasút hivatalos panaszt mindeddig nem kapott. Néhány hónapja Nyárasd és Alistál között történt hasonló baleset, akkor szintén egy kamion ütközött a Regiojet vonatával. Azon az átjárón nem volt fényjelzés. Érsek Árpád közlekedési miniszter elmondta, tavaszra elkészül az alistáli megálló új biztonsági berendezése. Azt, hogy a nagymegyeri átjárónál is terveznek-e hasonló fejlesztést, nem erősítette meg.  Az országban több mint kétezer vasúti átjáró van, csupán ezek fele van bebiztosítva Bár úgy tűnhet, hogy a biztonsági elemekkel, sorompókkal ellátott vasúti átjárók biztonságosabbak, a baleseti statisztikák ennek ellentettjét mutatják. A vasúti átjárókon tavaly történt balesetek 69 százaléka ugyanis ilyen bebiztosított átjárón történt. Ez a trend úgy tűnik idén sem fog megváltozni. A tegnapi balesettel együtt idén 28 közlekedési baleset történt vasúti átjárón, többségük olyan helyen, ahol fényjelző vagy sorompó volt. „A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a biztonsági elemek és intézkedések nem igazán vannak hatással a vasúti átjárókon történt balesetekre. Ami különösen meglepő, hogy a legsúlyosabb baleseteket hivatásos sofőrök okozzák” – mondta lapunknak Martina Pavlíková, a ŽSR szóvivője. Véleménye szerint a nagymegyeri átjáró is minden normát teljesített. „Amit már nem tudunk befolyásolni, az a sofőrök viselkedése” – fűzte hozzá a szóvivő. Különböző normák és előírások határozzák meg, mikor kell egy vasúti átjáróra sorompót szerelni és mikor elég a fényjelző vagy csak egy közlekedési tábla. A legalapvetőbb bebiztosítás a fény- és hangjelzés, a sorompó már csak kiegészítő elem. Amint elkezd villogni a piros, a sofőröknek és gyalogosoknak is meg kell állniuk, ilyenkor tilos az átjáróra lépni. Előfordulhat, hogy a napsütés miatt nem látni jól a villogó piros lámpát, ezért van kiegészítve hangjelzéssel. Ennek intenzitása 60–80 decibel, a sofőrnek egy bestartolt kamionban is hallania kellene még akkor is, ha be van kapcsolva a rádió. A biztonsági intézkedések szigorítása egy fokkal – ha útjelző táblát például fénysorompóval akarnak kiegészíteni – 250 ezer euróba kerül.Pavlíková szerint más országok tapasztalata is igazolja, hogy a vasúti átjárókon történt balesetek túlnyomó többségét a sofőrök szabálysértései okozzák. Nem veszik figyelembe a figyelmeztetéseket, szándékosan kockáztatnak. A RegioJet tulajdonosa szerint nem kell sorompó A RegioJet tulajdonosa, Aleš Ondrůj szerint a nagymegyerihez hasonló vasúti átjárók szokványosak Európában, nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az átjáró nem teljesítette a biztonsági intézkedéseket, és hogy a rossz kilátás miatt sorompók is kellenének az átjáróra. „Ha villog a piros fényjelző, a baleset előtt pedig villogott, a sofőr nem hajthat rá az átjáróra” – közölte tegnap sajtónyilatkozatban Ondrůj. A RegioJet szerelvényei szerinte a legkorszerűbb fékrendszerekkel vannak felszerelve, ám még így is több száz méter kell a vonatnak, míg 80–100 kilométeres sebességből vészfékezéssel megáll. NAGYMEGYERI VONATBALESET: MESTERSÉGES KÓMÁBAN TARTJÁK A MOZDONYVEZETŐT Szlovákiában a ŽSR tájékoztatása szerint 2019 vasúti átjáró van, ezek körülbelül fele (1070) bebiztosított. 512 átjárón van fényjelző és sorompó, 458 átjárón pedig csak fényjelző. Vasúti átjáró csak olyan vasútvonalon tiltott, ahol a szerelvények 160 km/órás sebességgel közlekednek; ilyen helyen csak felül- vagy aluljáró engedélyezett. Szlovákiában egyetlen ilyen szakasz van Pozsony és Vágaranyosi (Zlatovce) között. (dem, béva)