Kárpótolják a náci lágerbe hurcoltakat

Pozsony. Már igényelhetik a kárpótlást a II. világháború alatt a fasiszta törvények, rendelkezések alapján náci koncentrációs táborokba és fogságba hurcolt személyek, illetve – ha már nem élnek – hozzátartozói. Bár a deportáltakat ért néhány sérelem enyhítéséről szóló törvénymódosítás még nem jelent meg a törvénytárban – már csak napok kérdése –, az igazságügyi zárca illetékes szakosztályán tudnak a dologról, ezért már most be lehet nyújtani a kérelmeket. Akik egyszer már kérvényezték a kárpótlást, viszont annak idején elutasították őket, nem kell új kérvényt benyújtaniuk. Az elutasító döntést semmissé nyilvánítják és a kérvényeket újból elbírálják.

Lehet, de nem kötelező formanyomtatványt kérni a minisztériumban, a kérelmező saját szavaival is - de csak szlovákul - megfogalmazhatja igényét. Fontos feltüntetni: mikortól meddig (pontos dátum) és hol volt koncentrációs, illetve munkatáborban; honnan hurcolták el; mikor tért haza. Ezenkívül tömören vázolni kell az elhurcolás körülmélnyeit, módját, valamint mellékelni kell az összes ezzel kapcsolatos iratot. Ha ez nem lenne elég, a minisztérium értesíti a kérelmezőt, milyen dokumentumot kell még beszereznie. „Ha megvannak, küldjék el a koncentrációs táborban kapott iratokat is, például regisztrációs vagy személyi kártyákat és az ún. visszahonosítási (repatriációs) igazolványt, melyet akkor kaptak, amikor hazajöttek a lágerből. Valakinek lehet a belügyminisztérium által kiadott igazolása is, mely szerint politikai fogolyként részt vett a nemzeti felszabadító harcban, egyszóval mindent küldjenek, ami összefügghet azzal az időszakkal. Inkább legyen több, mint kevesebb“ – részletezte az igazságügyi tárca rehabilitációs osztályának a munkatársa. Ha nem akarják az eredetit elküldeni, hitelesített fénymásolatot postázzanak.

A kárpótlás azokra a személyekre vonatkozik, akiket a mai Szlovákia területéről hurcoltak el, viszont deportálásuk idején magyar állampolgárok voltak. Ugyanígy kárpótolják az akkori Csehország és az első Csehszlovákia Köztársaság területéről, illetve a Kárpátaljáról elhurcoltakat is, mely egyszeri nagyobb öszszeg és egyfajta nyugdíjkiegészítés formájában történik. A hadifoglyok nem jogosultak a kárpótlásra. Aki már nem él, hozzátartozója veheti fel, illetve az ő nyugdíjához teszik az összeget. Az egyszeri kárpótlás minden lágerben töltött hónapért 3000 koronát jelent. A nyugdíjkiegészítést a kárpótlás jóváhagyásáról szóló irat alapján a Szociális Biztosítóban lehet majd kérvényezni.

Ha valakit már kárpótoltak valamilyen törvény – például a magyarországi – alapján, ettől függetlenül most is megfogalmazhatja igényét. Ha teljesíti a feltételeket, a szlovák törvény szerint még egyszer kárpótolhatják. A kérvényeket az igazságügy-minisztériumba lehet postázni (Ministerstvo spravodlivosti, Odbor rehabilitácie a odškodnenia, Župné námestie 13, Bratislava 813 11). Az érdeklődők a 02/6428 4901-es telefonszámon kérhetnek bővebb felvilágosítást. (sza)