<p>Nem tetszik az ellenzéknek a kormányban már elfogadott javaslat, amely módosítaná a közbeszerzési törvényt. Szakértők szerint a jogszabály valószínűleg ellentétes az Európai Unió szabályozásával.</p>
Jöhetnek a strómanok
A kormány elképzelése szerint nem indulhatna közbeszerzésen olyan vállalat, amelynek nem tisztázott a tulajdonosi háttere, illetve olyan országban van bejegyezve maga a cég vagy annak tulajdonosa, amely nem adja ki a tulajdonosra vonatkozó információkat.
„Ha egy cég olyan országban van bejegyezve, amely nem teszi lehetővé a társaságok tulajdonosi hátterének a kiderítését, a jövő évtől nem vehet részt az állami közbeszerzéseken. Ugyanez érvényes azokra a Szlovákiában bejegyzett cégekre is, amelyekről nem lehet kideríteni, hogy kik is a tulajdonosaik” – nyilatkozta a csütörtöki kormányülést követően Robert Fico kormányfő. Nem vehetnének részt közbeszerzésben olyan cégek sem, amelyek több mint 10 százalékban politikusok, miniszterek vagy parlamenti képviselők tulajdonában vannak. A jogszabályt a kormány gyorsított eljárásban terjeszti a parlament elé, és már januárban életbe lépne.
Kié a Dôvera?
Az ellenzék szerint a kormány csak az utcai tiltakozásokra reagál. „A jogszabály így is könnyen kijátszható lesz, a céget könnyen át lehet írni bárkire, akinek van valamilyen vállalkozói múltja, és minden marad a régiben, a cég pályázhat közbeszerzéseken” – magyarázta lapunknak Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője. Szerinte ennek is ugyanolyan hatása lesz, mint a vagyon eredetéről szóló törvénynek. „Nagy felhajtással fogadták el, de nincs semmi haszna” – mondta a képviselő.
Nem tetszik a jogszabály Radoslav Procházkának, a Sieť elnökének sem. Úgy véli például, hogy ez alapján az emberek továbbra sem fogják megtudni, hogy kinek a kezében van például a Dôvera egészségbiztosító 50 százalékos tulajdonrésze. A biztosító felerészben a Penta befektetési társaság tulajdona, de a másik fele egy ciprusi cég, a Prefto Holding Limited kezében van. A cég mögött sokan Juraj Širokýt, a Smer mecénását sejtik. „Az embereknek joguk van ezt is megtudni, mert lehet, hogy ez áll annak a hátterében, hogy a Smer még mindig nem vezette be az állami egészségbiztosítási rendszert” – jelentette ki Procházka. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kész tárgyalni Ficóval a törvényjavaslatról.
Ellentétes az uniós joggal
Peter Kunder, a Fair-Play Szövetség szakértője szerint az előkészületben lévő jogszabály egyrészt várhatóan ellentétes lesz az uniós joggal, másrészt viszont könnyen megkerülhető. „A közbeszerzések során be kell tartani az uniós jogot – magyarázta lapunknak Kunder. – Ugyanakkor ez egy nagyon rossz megoldás, nem lesz olyan hatása, amit elvárnak tőle.”
A törvény szerinte nagyon homályosan fogalmazza meg, hogy mi az az offshore vagy ismeretlen hátterű cég. „Szigorúan értelmezve jelenlegi formájában kizárnának egy csomó jó nevű, évtizedek óta működő német céget is, mivel a végső tulajdonosuk nem magánszemély, hanem alapítvány, ennek pedig nincs tulajdonosa – magyarázta Kunder. – Kevésbé szigorú magyarázat esetén az egész megkerülhető strómanok beiktatásával.” Szerinte az uniós jog megengedhetetlennek tartja, hogy csak azért zárjanak ki automatikusan cégeket a közbeszerzésből, mert más országban van a székhelyük. (lpj, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.