Jegeli a magyar témákat az EP

Négy szlovákiai magyar szempontból érzékeny petíció van az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt, információink szerint a következő hónapokban egyiküket sem veszik elő Brüsszelben. A nem hivatalos ok: a szlovák kormányzat a közelgő parlamenti választások, valamint a 2016 második felében esedékes szlovákiai uniós elnökség miatt halasztást és türelmet kért. A bizottság pedig elfogadta ezt. 

„Tudtommal senki sem vetette fel a bizottság ülésén, hogy az EP foglalkozzon ezekkel atémákkal” – mondta lapunknak Nagy József (Híd, EPP), a testület egyik póttagja. Csáky Pál (MKP, EPP), a bizottság alelnöke lapunknak megerősítette: Ficóék kérésére valóban nem kerülnek terítékre a magyar ügyek Brüsszelben. Erről a testület e heti strasbourgi ülésén született döntés – igaz, csak nem hivatalos, egyfajta hallgatólagos egyezség. 

Lapunk kérdésére a szlovák külügyminisztérium tagadta, hogy kért volna ilyet – hivatalos megkeresés nem is érkezett –, ám a tárca szóvivője sokatmondóan hozzátette: a minisztérium napi kapcsolatban van az uniós szervekkel, ám nem szokásos nyilvánosan „ezt a kommunikációt kommentálni”. 

„A ciklus elején született egy olyan döntés, hogy ha valamely tagországban választás van, akkor a választás előtt az adott ország politikailag érzékeny témájú petícióit nem tárgyaljuk meg” – mondta Csáky Pál. Számára és az MKP számára is elfogadható,hogyezekkel a témákkalmost ne foglalkozzanak, „mert csak veszekedés lenne belőle”.

A petíciós bizottság rengeteg ügyet görget maga előtt, a korábbi, 2009–2014 közötti testülettől kb. 1600 esetet örökölt. Ezek között van például a szlovák államnyelvtörvényt kritizáló petíció is, amely még 2009-ben lett benyújtva – miközben egyébként egy évre rá részlegesen módosult is a jogszabály. 

Az EP illetékes testülete előtt összesen négy szlovákiai magyar ügy van: kettő a Beneš-dekrétumokat érinti, egy a nyelvtörvényt, egy pedig a kettős állampolgárságot. 

Csáky szerint ráadásul kérdéses a beadványok kimenetele is. „Nem igazán jók ezek a petíciók – ismerte el az EP-képviselő. – A Szlovákiából érkező petíciók általában emóciókon alapulnak, nem észérveken és jogi alapokon.” Így szerinte félő, hogy ha most foglalkoznának valamelyik szlovákiai magyar üggyel, az EP elutasító döntést hozna, amit a szlovák kormányzat a választások előestéjén ki tudna használni. 

Kérdéses, mikor nyílhatnak meg az említett ügyek. A szlovák fél értesüléseink szerint úgy értelmezi, hogy 2016 végéig (ekkor zárul a szlovákiai EU-elnökség) nem kerülnek elő, ám Csáky azt mondta: nyáron újra előveszi a témát, ha pedig sikerül meggyőzni a néppártin kívül elegendő frakciót a nyitásról, akkor akár ősszel is napirendre tűzhetik valamelyik esetet.