Itthon gyengébb EP-t akarunk

A kutatás eredményei szerint a szlovákiai válaszadók több mint harmada gondolja, hogy az Európai Parlament (EP) által leginkább védett értékek között kell szerepelnie a nők és a férfiak közötti egyenlőségnek. Ennek egyik eszköze lehet az Isztambuli Egyezmény ratifikálása is. Ez ellen azonban két héttel ezelőtt a szlovák parlament újabb határozatot fogadott el ugyanazon a napon, amelyen az Európai Parlament jelentős többséggel megszavazta, hogy akik még nem ratifikálták az egyezményt – köztük Szlovákia is –, tegyék meg minél hamarabb. 

A 751 jelen lévő EP-képviselőből 500 támogatta a sürgetést célzó határozatot, köztük a hazaiak többsége is. Ivan Štefanec (KDH) azok között volt, akik ellenezték az uniós javaslatot. Mint mondja, kulturális és etikai témáról van szó, amelyben meg kell hagyni a lehetőséget, hogy minden állam érvényesíthesse a szubszidiaritás alapelvét, tehát önállóan dönthessen a kérdésben. Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) szerint azonban a nők ellen elkövetett és a családon belüli erőszak nem kultúrharc kérdése, ő ezért is támogatta a határozat elfogadását.

Miroslav Číž (Smer) nem vett részt a szavazáson, de azt állítja, mivel az egyezménynek vannak vitatott pontjai, ő tartózkodott volna. Nem úgy, mint a szintén smeres Monika Beňová, aki támogatta a javaslatot. Číž úgy véli, több empátiát kellene mutatni az egyes tagállamok irányába és kerülni a konfrontációkat.

Több információt akarunk

Az unióban a  megkérdezettek 58%-a válaszolta, hogy szeretné, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet töltene be a jövőben, mint eddig, és 27%-uk gondolta ennek ellenkezőjét. Szlovákiában azonban éppen fordítottak az arányok: a válaszadók 48%-a szeretné, ha az EP kevésbé fontosabb szerepet játszana a jövőben, a szlovákiai válaszadók csupán 39 százaléka szeretne erősebb EP-t.

Pozitívan az EP-ről a hazai lakosság harmada vélekedik, a megkérdezettek válaszai alapján az ország neutrálisan viszonyul ehhez az unióhoz: a válaszadók 51%-ának nincs sem negatív, sem pozitív elképzelése az EP-ről. Ugyanez összességében is elmondható az unió polgárairól: az EU-s átlag szerint 46%-uknak van semleges véleménye ebben a kérdésben. 

Talán ezzel lehet összefüggésben a felmérés következő megállapítása is, amely szerint az EU lakosainak több mint háromnegyede szeretne több információt kapni a szervezetről. Az eltérések abban mutatkoznak, hogy mely állam, mely témák iránt érdeklődik jobban: a szlovákiai megkérdezettek legnagyobb mértékben arra kíváncsiak, konkrétan mit tesz értük az unió.

A  felmérés érdekessége, hogy a hazai megkérdezettek az unióban működő demokráciáról pozitívabban vélekednek, mint a hazairól: a válaszadók fele elégedett azzal, ahogy az Európai Unióban a demokrácia működik. Ez majdnem megegyezik az uniós átlaggal, ott ez a szám 52%. A hazai jogállamisággal azonban csak 48%-unk elégedett. A szlovák európai parlamenti képviselők egyetértenek abban, hogy a jogállamiság kérdése a fő prioritások között szerepel az EP-ben. Šimečka, aki az unió igazságügyi bizottságának is tagja, szerint arra van szükség, hogy kialakítsanak egy objektív mechanizmust, amely minden tagállam esetében ugyanolyan módon vizsgálná az ország jogállamiságát. Hozzáteszi, akár az uniós támogatások is függhetnének az uniós tagállamokban működő demokrácia fokától.

Munkanélküliség

A felmérésben rákérdeztek arra is, mely témáknak kellene prioritást élvezniük az EP-ben. A hazai válaszadók legnagyobb arányban a munkanélküliség területét jelölték meg, ezt követte az egészségügyi feltételek javítása, valamint az egészséges és megfizethető élelmiszer. Az unió egészében a legtöbb ember a természetvédelmet jelölte meg fő prioritásként, ezt követte a harc a szociálisan hátrányos helyzetűek elszigetelése és a szegénység ellen. A klímavédelem a hazai EP-képviselők számára is prioritás, hangsúlyozzák azonban, hogy kizárólag olyan célokat kell meghatároznia minden tagállamnak, amelyet képes is elérni a jövőben.