<p>A szlovák diplomácia és a szlovák igazságügyi tárca üdvözölte, a szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete viszont sajnálatosnak tartja az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítéletét, amely megállapítja: Szlovákia nem tett uniós jogot sértő lépést, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását.</p>
Ítélet a Sólyom-ügyben – Helyeslés és sajnálkozás Szlovákiában
Pozsony |
A szlovák külügyminisztérium a luxembourgi döntés kapcsán közzétett állásfoglalásában üdvözli és értékeli, hogy a bíróság "teljes egészében elutasította" a magyar fél vádját, és meggyőződését fejezi ki, hogy az ítélet "véglegesen lezárja az ügyet."
"A bíróság döntése megerősítette Szlovákia álláspontját (...) Az ítélet egyértelműen elválasztotta a szabad mozgáshoz való jog - Szlovákia által teljes mértékben elfogadott - gyakorlását az államfői látogatástól, melynek státusa specifikus" - szögezi le állásfoglalásában a szlovák külügyi tárca. Hozzáteszi: feltételezésük szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban a mindkét ország polgárai számára hasznos témákra lehessen összpontosítani. "Szlovákia érdekelt a Magyarországgal való teljes értékű kétoldalú együttműködés további fejlesztésében, s ennek része a közjogi méltóságok és intézmények közötti kapcsolattartás is" - állapítja meg a szlovák külügyi tárca. A szlovák igazságügyi tárca a luxembourgi döntésről kiadott közleményében leszögezi: az ítélet megállapította, hogy Magyarországnak - az uniós jog megsértésével kapcsolatos - fenntartásai megalapozatlanok voltak. "Megerősítést nyert Szlovákia azon fő érve, mely szerint az államfő országának megtestesítője, s ez személyét megkülönbözteti az Európai Unió többi polgárától, ezért az unión belüli mozgására a nemzetközi jog által meghatározott normák vonatkoznak" - olvasható a közleményben. Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint, pártjuk nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. "A vonatkozó jogi előírásokat különbözőképpen lehet magyarázni és értelmezni, ez történt ebben az esetben is" - hangoztatta Bárdos Gyula a döntés kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában. Rámutatott: bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása "nagyon gyenge lábakon áll", tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek. "Bármilyen ítélet is született, az, hogy az Európai Unión belül korlátozták egy uniós polgár szabad mozgását ellentmond a normális uniós kapcsolatoknak" - szögezte le. Solymos László, a Híd párt alelnöke a luxembourgi ítéletet, mint "szakmai és jogi döntést" nem kívánta értékelni, ugyanakkor rámutatott: szerencsétlennek tartják az akkori szlovák kormány hozzáállását Sólyom László - végül meghiúsult - szlovákiai látogatásához. "Mellékes, hogy jogilag most melyik fél kapott igazat, a fontosabb az akkori történések lecsapódása a két ország kapcsolatában, ami határozottan nem volt jó" - állapította meg a Híd politikusa. Öllös László politológus kijelentette: sokak nézete szerint ez az ítélet volt várható, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntésnek nem lesz érdemi befolyása a szlovák-magyar viszony aktuális alakulására. Öllös szerint a Luxembourgban megszületett ítéletet nehéz véleményezni, azt azonban Sólyom László beutazásának megakadályozása kapcsán látni kell, hogy az akkori szlovák kormány ezzel a lépéssel sikeresen elérte, hogy a szlovák közvélemény ne az akkori magyar államfő beszédének tartalmával, hanem ideutazásának körülményeivel foglalkozzon. "El akarták kerülni, hogy a szlovák közvéleményhez eljusson Sólyom László beszédének mondanivalója, amely Szent István azon üzenetére épült, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő" - jegyezte meg a politológus.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.