Igazságtalanul osztják szét a pénzt a kórházak között, állítják az orvosok

Peter Visolajský, az LOZ elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az állami kórházak eladósodását elsősorban az igazságtalan pénzelosztási rendszer okozza. Állításait az egészségügyi minisztériumban működő, DRG-rendszerért felelős központ adataira alapozza, amely a parlament egészségügyi bizottsága előtt ismertette a 2024-re és 2025-re vonatkozó számokat.

Visolajský állítása szerint ez a munkacsoport rendelkezik a legpontosabb adatokkal az egészségbiztosítók kifizetéseiről és a kórházak költségeiről. A bizottsági ülés összehívására pedig az adatok egységesítése érdekében volt szükség, mivel a pénzügyminisztériumhoz tartozó Érték a Pénzért Intézet (ÚHP) és az egészségügyi tárca számai nem egyeztek a biztosítók által prezentált adatokkal.

Mit mutatnak a számok?

Visolajský elmondta, a tavalyi évben a 12 állami kórház összesen 272 millió eurónyi új tartozást halmozott fel, így az összetartozásuk már 1,4 milliárd euróra rúg. Az LOZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, az állami kórházak teljesítménye ebben az időszakban növekedett, míg a kisebb magánkórházaké csökkent. Mégis a magánkórházak működnek nyereséggel – Visolajský szerint azért, mert az egészségbiztosítók kifizetései az állami kórházakban még arra sem elegendők, hogy a kezelések teljes költségeit fedezzék. Mindezt annak ellenére, hogy az állami kórházak felelősek az összes kórházi ellátás 53 százalékáért, és egyben a legösszetettebb diagnózisokért.

Példaként a kórházi ellátás után fizetendő alapdíjat hozta fel, amelyet az egészségbiztosítók térítenek meg az egyes kórházaknak. A DRG-rendszerért felelős központ adatelemzői kiszámolták, hogy a valós költségek alapján mekkora alapdíj illetné az egyetemi kórházakat.

„A független számítások és adatok szerint a kórházlátogatások után fizetendő alapdíjnak 3227 eurónak kellene lennie. Ennek ellenére az egészségbiztosítóktól 3180 eurót kaptak. Még a kiadások száz százalékát sem fedezték a biztosítók kifizetései”

– magyarázta. Ezzel szemben a kisebb magánkórházaknak az objektív kritériumok alapján 2900 eurós alapdíjat kellene kapniuk, a valóságban azonban 3200–3300 eurót kaptak. „Ezért is nyereségesek” – jegyezte meg az LOZ vezetője.

A Főügyészséghez fordulnak

Az orvosszakszervezet a felsoroltak miatt találkozót kezdeményez Maroš Žilinka főügyésszel. Elsősorban arról szeretnének egyeztetni, hogy milyen további jogi lépések tehetők az ügyben, és hogyan lehetne elérni, hogy az egészségbiztosításból származó forrásokat valóban a betegek gyógyítására fordítsák, ne pedig „pénzügyi csoportok zsebében” kössenek ki.

„A minisztérium jelentése szerint, ha a kórházaknak szánt pénzt igazságosan osztották volna szét, nem kellett volna eladósodniuk. Ennek ellenére az adósság 272 millió euróval nőtt, amit végül mi, adófizetők fizetünk meg, Kamil Šaško egészségügyi miniszter pedig hallgat. Megdöbbentő, hogy a kormány is hallgat, holott erről tudnia kell, ráadásul ez egy kormányzati dokumentum, amelyet az egészségügyi minisztérium készített”

– hangsúlyozta Visolajský.