Időt nyer az állam a kisajátítási törvénnyel

A javaslatot csak a múlt héten fogadta el a kormány. Érsek Árpád (Híd), a törvénymódosítást benyújtó közlekedési minisztérium vezetője szerint a javaslattal azok ellen a telekspekulánsok ellen veszik fel a harcot, akik miatt jelenleg áll például a pozsonyi D4-es körgyűrű építése. Elmondása szerint ezek a spekulánsok még mezőgazdasági területként felvásárolták a telkek egy részét, és minél több pénzt akarnak kisajtolni a kisajátítási eljárás során azzal, hogy késleltetik a döntést, időzavarba hozva ezzel az államot. Addig ugyanis, míg nem történt meg a kisajátítás, a hivatalok nem adhatják ki az építési engedélyt, márpedig a D4-es körgyűrű esetében az állam olyan szerződést kötött a kivitelező konzorciummal, melyben garantálták az engedélyeztetést, és az építkezés befejezésének csúszása esetén komoly büntetést kell fizetniük. A törvényjavaslat azonban az „előzetes kisajátítás” intézményének bevezetésével lehetővé teszi, hogy olyan telkeken is elkezdődhessenek bizonyos visszafordítható építkezési munkálatok, melyeknél még nem zárult le a kisajátítás – az államnak elég azt dokumentálnia, hogy az eljárás már zajlik, és kiemelkedő közérdek fűződik hozzá.

A javaslat ellen az ellenzéki SaS és az OĽaNO is élesen tiltakozott, a keddi parlamenti vitában pedig az állam felelősségét firtatták, a telekkisajátítás és az autópálya-építés rendszerét bírálták, mely szerintük teret ad a telekspekulánsoknak, mivel nem rendezi előre a telkek tulajdonviszonyait.

Ján Marosz, az OĽaNO képviselője szerint a D4-es esetén szó sincs telekspekulációról, a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) ezeknél a telkeknél saját magát hozta rossz helyzetbe és időzavarba azzal, hogy bizonyos tulajdonosoknak egyszerűen nem küldte el a szerződéseket, vagy elhunyt tulajdonosokkal próbálta felvenni a kapcsolatot az örökösök helyett. Szerinte ez menedzseri kudarc, mely szakértők szerint 100–200 millió eurós büntetést is eredményezhet, így felelősségre vonással kell járnia. Ondrej Dostál (SaS) kifogásolta az előzetes kisajátításintézményét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot. Simon Zsolt (független) pedig a módosítás visszavonását kérte, és egy átfogó törvénytervezetet sürgetett, mely többek közt fix árat határoz meg a telekfelvásárlásoknál, és megállítja a telekspekulánsok nyerészkedését.

Az ellenzék módosító javaslatai közül végül nem fogadtak el egyet sem, a parlament 87 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a törvénymódosítást.