Időjárási szélsőségek korában élünk

Pozsony. Az 1997 és 2003 közötti időszakban szinte minden évben megdőlt az addigi hőmérsékleti rekord, nem volt év nagyobb árvíz nélkül, ráadásul 2000-ben és 2003-ban katasztrofális mértékű aszály sújtotta Szlovákiát – mondta Oľga Majerčáková, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet munkatársa. Statisztikai szempontból a vizsgált időszak túl rövid ahhoz, hogy kijelentsük, korunkra a rendkívüli időjárási és hidrológiai viszonyok jellemzőek, ám az biztos, hogy a szélsőségek gyakorisága miatt valami történt a vízkörforgással és légkörzéssel – hangzott el a Szlovák Tudományos Akadémia tájékoztatóján. Bár bolygónk 1,4 milliárd köbkilométer vizet tartalmaz, ebből az emberiség gyakorlatilag csupán a töredék töredékét, 0,014 százalékát tudja felhasználni.

Szlovákiában az elmúlt 100 évben 1,1 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, amit évi 100 mm-es csapadéktöbblettel lehetne kompenzálni. Ehhez képest a déli országrészben összességében csökkent a csapadék mennyisége, és éppen Galánta, Komárom, Rimaszombat, Kassa-vidék és Tőketerebes térsége a leginkább aszály sújtotta terület. A fokozatos klímaváltozás eredményeként egyre tovább tart a szárazság a nyári és az őszi vegetációs időszakban, ezért még inkább megnő a szerepe a Csallóköz alatt található hatalmas édesvízkészletnek.

Az aszály veszélyéről szólva Branislav Peťko, az akadémia környezetvédelmi bizottságának elnöke közölte: nyáron, a szélvihar sújtotta Magas-Tátrában elég lesz egyetlen óvatlanul eldobott cigaretta ahhoz, hogy a kidőlt, elszáradt fák lángtengerré váljanak. (shz)