Hova lettek a „szerződésesek”?

2012 év végén több mint 600 ezer megbízási szerződéses munkavállaló volt, januárban 340 ezerrel kevesebbet jegyeztek. Az ugrásszerű csökkenést elemzők egyrészt a rossz gazdasági helyzettel, másrészt a munkatörvénykönyv januártól hatályos módosításával magyarázták. Az utóbbi következtében ugyanis év elejétől növekedtek a járulékok és adóterhek, ezért a cégeknek kevésbé vagy egyáltalán nem éri meg megbízási szerződésre foglalkoztatni valakit. Az év eleji trend mégsem folytatódik. „Inkább növekedés tapasztalható” – mondta lapunknak Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője. Ez azonban csak a tavasszal kezdődő idénymunkáknak volt köszönhető, főleg a mezőgazdaságban. Ugyanakkor a módosított munkatörvénykönyv éppen a zöldség- és gyümölcstermesztőknek, valamint a húsfeldolgozóknak okozott problémát, kevesebb idénymunkást engedhetnek meg maguknak. „Eltűnt” 160 ezer munkavállalóA szociális ügyi minisztérium – a tárca szóvivője szerint – számolt azzal, hogy a munkatörvénykönyv módosítása miatt visszaesik a megbízásos szerződésre dolgozók száma, sőt: ez volt a cél. Ugyanis sokan visszaéltek ezzel a munkavállalási formával, és a csalóktól akarták megtisztítatni a munkaerőpiacot. Másrészt azt akarták elérni, hogy az így alkalmazott személyeknek a cégek rendes munkaszerződést kínáljanak – ez nem következett be. Júliusban – az előző év hasonló időszakával összevetve – 200 ezerrel kevesebb megbízásos szerződéses munkavállalót jegyeztek, de a rendes munkaszerződésre dolgozók száma csak 40 ezerrel nőtt. Rastislav Machunka, a Munkáltatói Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a munkajogi változások nem váltották valóra a hozzájuk fűzött reményeket, a megbízásos szerződésre dolgozók nem kaptak munkaszerződést. „Beigazolódtak a pesszimista előrejelzések: sok cég elbocsátotta őket. Ezáltal főleg a mezőgazdasági ágazat veszített versenyképességéből” – mutatott rá Machunka. Kapósabb lett a diákmunkaEzzel szemben a diákok foglalkoztatása emelkedett, s ez a trend valószínűleg folytatódik – augusztusban 111 ezer fiatal dolgozott megbízási szerződésre. Velük az állam kivételt tett: a 18 évesnél fiatalabbak után 66 eurós bevételig, a 18–26 évesek után pedig havi 155 eurós fizetésig nem kell járulékot fizetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alap mindössze 1,05%-a (beteg- és garanciabiztosítás). A 66/155 eurós jövedelem fölött a munkaadónak már ki kell fizetnie a 21,75%-os nyugdíjbiztosítást is. A nyári szünetben, de a főiskolások év közben, tanulmányaik mellett is gyakran vállalnak munkát, s általában beérik viszonylag alacsonyabb bérrel. A munkaadóknak megéri őket alkalmazni akár havi 200–300 eurós fizetésért is, hiszen 155 euróig járulékmentes, és 200 eurós fizetés esetében csak 45 euró után kell némi aprót a társadalombiztosítási rendszerbe befizetni. Az a vállalat, amelyik sok diákot foglalkoztat megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg.Az állam fokozatosan emelni fogja a járulékmentes tételt, a szociális tárca javaslata szerint jövőre 159 euróra, és az összeget évente valorizálják. Ján Dinga, az INESS elemzője szerint tovább fog nőni a kereslet a diákmunka iránt. (sza)