Hol kell majd szlovák földrajzi neveket használni?

A törvény e leginkább vitatott paragrafusa távolról sem csak a sajtót érinti. Azt viszont minden bizonnyal – az általunk megszólított jogászok egybehangzó véleménye alapján a sajtó nyilvános érintkezésnek számít, így fellebbezés esetén a bíróság valószínűleg helyben hagyná a kulturális tárca által a médiára kimért büntetéseket.

Ugyanígy egyértelmű, hogy ebbe a kategóriába tartoznak a koszorúzások, nyilvános gyűlések, szoboravatások is. A nyilvános rendezvények szónokainak tehát de iure két hónap múlva már szlovákul is használniuk kell a szlovákiai helyneveket.

Kérdéses viszont egy sor, részben nyilvánosnak, részben magánjellegűnek számító esemény sorsa. Az általunk megszólított jogászok nem tudták egyértelműen megmondani, nyilvános érintkezésnek számít-e egy tanítási óra, szülői értekezlet, temetés, esküvő, kávéházi beszélgetés. Kérdéses az is, hogyan kell írni szeptembertől a könyvekben a szlovákiai helyneveket – beleértve a szépirodalmi alkotásokat is. Jogászok szerint a nyelvtörvény idézett paragrafusa nem egyértelmű, bevezet egy kötelezettséget, de nem határozza meg azt a kört, amelyen belül ezt be kell tartani.

„Ha a törvényből hiányzik a nyilvános érintkezés legális definíciója, akkor a jogszabály gyakorlati alkalmazásával problémák lesznek“ – nyilatkozta lapunknak Radoslav Procházka alkotmányjogász. „Vannak esetek, amikor teljesen egyértelműen nyilvános érintkezésről van szó, ilyen például a sajtó, vagy a nyilvános gyűlés intézménye, de problematikus lenne a törvény érvényesítése bizonyos határesetekben“ – fejtette ki Procházka. „Például egy kávéházi beszélgetés, temetés vagy esküvő, még ha ez utóbbiak inkább magánjellegű akciók is“ – tette hozzá az alkotmányjogász. Procházka rámutatott, még ha más törvényekben szerepelne is a nyilvános érintkezés – akár részleges meghatározása –, ha a nyelvtörvény ezekre nem hivatkozik, akkor ez mit sem érhet. „Ha ez ebből a törvényben hiányzik, akkor nem írták meg jól“ – zárta értékelését Procházka.