Hiányzik a szlovák álláspont

Biztonságpolitikai elemzők ugyanis éppen a határozott szlovák álláspontot hiányolják, szerintük ugyanis Robert Fico miniszterelnök az utóbbi hetekben inkább elbizonytalanította nyugati szövetségeseinket az ukrán válság kapcsán tett kijelentéseivel.

Leginkább abban bíznak, hogy az ország jó hírét Andrej Kiska államfő menti majd meg – ő képviseli ugyanis az országot a csúcstalálkozón –, aki már a beiktatási beszédében is határozott transzatlanti álláspontot képviselt.

Kiska egyeztet

Jaroslav Naď, a Közép-Európai Politikai Intézet (CEPI) elemzője szerint Szlovákia egyértelműen besorolódott az „oroszbarát” uniós államok – Csehország, Ausztria, Magyarország és Ciprus közé. De közülük is „kilóg” – hiszen már Bohuslav Sobotka cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is határozottan kiáll a NATO politikája mellett.

„Egy nappal a csúcstalálkozó előtt még mindig nem tudjuk, hogy Szlovákia milyen álláspontot képvisel majd Wales-ben” – kifogásolta Naď, aki a Radičová-kormány idején a védelmi minisztérium főosztályvezetőjeként dolgozott. Tegnap még Andrej Kiska hivatalában sem adtak választ arra a kérdésre, hogy mivel utazik a csúcstalálkozóra a köztársasági elnök. „Egyeztetések folynak a kormánnyal, természetesen a leginkább érintett külügyminisztériummal és a védelmi tárcával” – mondta lapunknak Peter Petrus, az államfő szóvivője. Részletesebb tájékoztatást Kiska holnap délelőtti indulására ígért.

Nem kaptunk részletesebb tájékoztatást a kormányhivatalban sem, azt tanácsolták, hogy forduljunk a köztársasági elnök irodájához és a védelmi minisztériumhoz.

Közös álláspont

Naď szerint a védelmi politika lehetne az a témakör, amiben az ellenzék és a kormánypárt közös álláspontot alakíthatna ki. „A legfontosabb a védelmi költségvetés növelése lenne, Szlovákia ugyanis nem teljesíti a NATO-tagság egyik feltételét, hogy a GDP 2 százalékát fordítja az ország védelmére” – jelentette ki Naď. A hadsereg támogatása jelenleg nem éri el a GDP 1 százalékát sem.

Nem segített az sem, hogy Fico etikátlannak nevezte a védelmi tárca költségvetésének növelésére tett javaslatokat is. A finanszírozás lesz ugyanis a csúcs egyik fontos témája. A NATO-tagállamok átlagosan a GDP 2,1 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, de ez az arány csak egyes tagoknak – például az USA-nak vagy Nagy-Britanniának – köszönhető, amelyek az átlagnál jóval többet költenek erre a célra. Naď szerint ráadásul a védelmi költségvetés 20 százalékát modernizációra kellene költeni, hogy a hadsereg ne csak papíron létezzen, hanem bevethető legyen.

Gyors reagálású erő

Kifejezetten ártanak az ország NATO-megítélésének Fico olyan kijelentései is, mint amikor az ország 1968-as orosz megszállásával példálózva utasította vissza NATO-csapatok állomásoztatását Szlovákiában. A csúcstalálkozó másik fontos témája ugyanis a védelmi szervezet gyors reagálású erőinek átalakítása lenne oly módon, hogy azok két napon belül bevethetők legyenek.

A balti államok és Lengyelország NATO-támaszpontok létrehozását kérik területükön. „Támogatnunk kellene Lengyelország és a balti államok javaslatait – véli Naď. – Azon kevés ország közé tartozunk, amelyek megpróbálják elbagatellizálni az orosz külpolitika jelentette veszélyt, ahogyan azt jelenleg Putyin képviseli.”