Három éve égett le Krasznahorka vára

ÖSSZEFOGLALÓ

Átadásának dátuma azonban folyamatosan változik. A Szlovák Nemzeti Múzeum legutóbbi álláspontja szerint Krasznahorka várát legkorábban 2018-ban nyithatják meg a nagyközönség előtt. A szomorú évforduló alkalmából a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója, Viktor Jasaň tegnap a helyszínen ellenőrizte a felújítási munkálatokat. Az eredeti, 2016-os első határidőről nem beszélt, szerinte ugyanis a kár sokkal nagyobb volt, mint ahogyan azt eredetileg gondolták. Úgy véli, a vár tetőszerkezetének felújítása a meghatározott menetrend szerint halad, köszönhető ez nagyrészt az enyhe télnek is. Jelenleg a munkálatok második fázisa zajlik.

Terv szerint halad

a felújítás?

A vár helyreállításának munkálatai a kárfelméréssel kezdődtek, a múzeum munkatársai igyekeztek megmenteni a vármúzeum gyűjteményét, csak ezt követően kezdhették el az ideiglenes tetőszerkezet megépítését. A munkálatok első részének költségei hozzávetőlegesen 1,5 millió euróba kerültek.

A felújítás második fázisában épül meg a vár állandó tetőszerkezete, a korábbi fekete helyett piros cserepek kerülnek a várra. Már befedték az alsó és a középső vár tetejét, jelenleg a felső vár befedésén és a vár két tornyán dolgoznak. Az északkeleti bástyát mesterségesen oxidált rézlemezzel fedik be. „Becslésem szerint az állandó tetőszerkezet 70 százaléka készült el. Elégedett vagyok a Hornex cég által eddig elvégzett munkával” – mondta Viktor Jasaň.

A munkálatok második fázisa mintegy 2,3 millió euróba kerül. „A biztosítótól több mint 7 millió eurót kapunk, viszont a vár felújításának és az új állandó tárlat kialakításának költségei meghaladják ezt az összeget. A hiányzó részt az államtól szeretnénk megkapni. A gyűjtésből több mint 180 ezer euró jött össze” – mondta Viktor Jasaň. A kulturális minisztérium becslése szerint a krasznahorkai vár teljes felújítása, ha nem adódnak előre nem látható események, 15 millió eurót emészthet fel. A tetőszerkezetnek novemberig kell elkészülnie. Addig a kulturális minisztériumnak le kellene folytatnia a versenypályázatot a munkálatok harmadik, záró szakaszára. Ennek során állítanák helyre az objektum egyéb részeit, a falakat, amelyek az oltási munkálatok alatt sérültek meg. Számolnak továbbá egyéb kőműves és bádogos munkákkal egyaránt. Újra ki kell építeni a közműveket, a vár biztonsági és tűzvédelmi rendszerét.

2018-ban nyithatnak

Ekkorra kellene elkészülnie a teljes rekonstrukciónak. A kulturális minisztérium becslése szerint két, legfeljebb három éven belül nyílhat meg a krasznahorkai vár. Bár a tárca kezdetben 2016-ra ígérte a helyreállítási munkálatok befejezését, Jasaň úgy véli, tekintettel a kár mértékére, szlovákiai körülményekhez viszonyítva így is rövid idő alatt készülhetnek el a felújítással. Viktor Jasaň elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a vár egy részét korábban nyissák meg.

A tragédia előtt egyébként egy évig, 2011. áprilisáig dolgoztak a vár felújításán. Krasznahorka vára a Betléri Kastélymúzeummal együtt a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozik. Azon kevés várak egyike, amely sértetlenül maradt fenn, berendezési tárgyainak nagy része eredeti. A gyűjtemény értékes fegyvereket, hangszereket, textíliákat, festményeket és kézművestárgyakat foglal magába. A tárgyak többségét sikerült kimenteni a tűzből, bár a felső várban 2011-ben megnyitott tárlat egy része tönkrement. A tűzesetkor összesen 4229 műtárgy volt a várban, közülük 352 megsérült, néhány teljesen tönkre ment, köztük a várkápolna három harangja is. Néhány tárgyat már sosem tudnak pótolni.

Több múzeum is segít

Időközben befejeződtek a várkápolna falfestményének feltárási munkálatai. A jelenlegi falfestmények alatt a 19. század elejéről származó klasszicista falfestményeket találtak, melyeket közadakozásból tennének rendbe. A vár felújításának külső munkálataival párhuzamosan zajlik a belső helységek és a műtárgyak restaurálása is, ez utóbbiba több hazai és külföldi múzeum is bekapcsolódott. Már elkészült Andrássy Franciska gyászruhája, melynek restaurálását az Egri Dobó István Múzeum vállalta. A fegyvergyűjtemény konzerválását és restaurálását a brünni múzeum végzi. Rendbe tették a várdomb keleti és északi lejtőjét. Megtisztították és kivágták a fákat, bokrokat. Elképzelhető, hogy a jövőben a vár környékén tanösvényt alakítanak ki.

Viktor Jasaň úgy fogalmazott, nem a régi tárlatot szeretnék ismét berendezni, egy teljesen új, modern és a korábbinál nagyobb kiállítás kialakítását tervezik a felújított várban. Olyan helyiségeket is megnyitnának, melyek korábban nem voltak látogathatók. Egyebek mellett megemlékeznének a 2012-es tűzről is.

A falu is sokat vesztett

A tragédia Krasznahorkaváralja településre is rányomta bélyegét. Bollo Péter polgármester elmondta, évente mintegy 35 ezer euró bevételkiesést jelent az önkormányzatnak az, hogy a vár zárva van. „A vár alatti parkolóhelyet és a mintegy 500 vendég befogadására alkalmas kempinget is az önkormányzat üzemelteti. A tragédia óta viszont a turisták elkerülik a községet” – mondta a polgármester. Az önkormányzat mellett a helyi vállalkozók is megsínylik a turisták hiányát. A község a tragédia óta nem emelt adót. Korábban tervezték a település főterének felújítását, de erre egy ideig még biztosan nem kerül sor.

Egyelőre még nem oldódott meg a roma telep helyzete sem. A vár mögött illegális földfoglalók roma telepet hoztak létre, mely nem viskókból, hanem téglából épített családi házakból áll. Bollo Péter szerint mintegy 160 tulajdonos érintett a kérdésben. A Szlovák Földalap cserét ajánlott azoknak a telektulajdonosoknak, akiknek földjén a romák házai állnak. A csere egyrészt azért nem valósult meg, mert a felajánlott területek védett övezetben vannak, építkezni nem lehet rajtuk, másrészt sziklás talajról van szó, amely mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. A polgármester azt mondta, újabb egyeztetést kezdeményez a lakosság és a Földalap között, abban bízik, hogy másodszorra végre sikerül mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos megoldást találni. (ie, TASR)