Harc az egyházi ingatlanokért

Egyházjogi szempontból a komáromi rendház ma is létezik, mivel pápai alapítású rendről van szó, amelyet csak a Szentszék szüntethet meg. Ezt hangsúlyozzák a bencések abban a beadványukban, amelyben január 9-én a kulturális minisztérium döntésének felülvizsgálatát kérték. „A pápai jogú szerzetesrendek nem tartoznak a megyéspüspökök fennhatósága alá. Ezért a nagyszombati érsek beleegyezésének vagy beleegyezése megvonásának a felperes létét illetően nincs semmi jelentősége… A tárgyalt esetben a minisztérium illetéktelen személy döntése és javaslata alapján döntött arról, hogy a felperest kiiktatja a jogi személyek jegyzékéből… Az alperes azon állítása, hogy a felperes megszűnésével annak jogutódja és minden vagyonának birtokosa lett, minden jogi alapot nélkülöz” – áll a beadványban. Önálló jogi személyA Komáromi Bencés Rendházat a csehszlovák hatóságok 1921 után is önálló jogi személynek tekintették, a Mezőgazdasági és Földreform Bizottmány olyan ingatlanok tulajdonosaként tartotta nyilván, amelyek revízió tárgyát képezik. Mivel a szerzetesrendek Csehszlovákiában jogilag soha nem szűntek meg, csak a tevékenységüket akadályozták, a rendszerváltás után a rendház is visszakapta vagyonát és 1990-ben újrakezdte tevékenységét. Ezt a tényt az akkori nagyszombati érsek Ján Sokol csupán tudomásul vette, utódja, Ján Orosch viszont azt állítja, jogában áll felszámolni a rendházat. A bencések beadványára, amelyben a jogalanyiságuk megszüntetését sérelmezik, a Nagyszombati Érsekség azzal válaszolt, hogy a Szlovákia területén található ingatlanok soha nem illették meg a bencéseket. Állításukat a csehszlovák állam és a Szentszék között 1928-ban aláírt egyezménnyel, az ún. Modus vivendivel támasztják alá, amely szerint Csehszlovákiában működő szerzetesrendek nem tartozhatnak külföldön székelő rendfőnökök fennhatósága alá. 1990 után az egyházi jog ezt az egyezményt felülírta, Szlovákiában is több olyan rend van, amely külföldi székhelyű kongregációk fennhatósága alatt működik. Ilyen kongregációjuk van pl. a számpori bencéseknek, amely a lengyel tyneci apátsághoz tartozik. A nagyszombati érsek azon kifogására, hogy a komáromi rendházban jelenleg nem laknak szerzetesek, Várszegi Asztrik főapát azt válaszolta, hogy senkitől nem lehet elvenni a házát csak azért, mert ideiglenesen nem lakja. A komáromi rendházat jelenleg felújítják, a bencések Pannonhalmáról járnak a városba misézni. Hamarosan dönt a VatikánOrosch érvelése szerint a pannonhalmi apát Trianon után nem írathatta a komáromi rendházra a Csehszlovákia területén lévő bencés ingatlanokat, mert azok akkor már állami kényszerfelügyelet alá tartoztak. Az akkori pannonhalmi főapát be is perelte Csehszlovákiát a hágai bíróságon, ám a Szentszék közbenjárására visszavonta keresetét, mert azt a veszély fenyegetett, hogy per esetén Csehszlovákia szétparcellázza azokat. A rendszerváltás után ezeknek az intézkedéseknek a hatálya megszűnt, a szlovák kulturális minisztérium 2005. augusztus 17-én a pannonhalmi apátság jogutódjaként ismerte el a Komáromi Bencés Rendházat. Nagyszombat szerint a komáromi rendház működésképtelen volt, anyagi javaival pedig visszaélt a rend gazdasági képviselője. Kérdésünkre, konkrétan milyen visszaélésekre gyanakszanak és miért nem figyelmeztették ezekre Várszegi Asztrikot, a rend legfőbb elöljáróját, a Nagyszombati Érsekség szóvivője azt válaszolta, hogy minden lépésük összhangban van a világi és egyházjoggal. Részleteket ígérete szerint a könyvvizsgálat befejezése után közölnek. Az érsekség jogi képviselője azt kérte a bíróságtól, hogy tekintse semmisnek a komáromi bencések beadványát, mivel azok a jogalanyiságuk megszüntetése következtében már nem léteznek és minden vagyonuk az alperesre szállt. A bencések ezt cáfolják, továbbra is a Szentszéktől eredeztetik legitimitásukat. A rendház gazdasági dokumentációját sem voltak hajlandóak átadni Nagyszombatnak. A patthelyzetet a Szentszék Szerzetesi Kongregációjának állásfoglalása fogja eldönteni, ez már a héten várható.