Hanyatlást látnak a szlovákiai magyarok

Elégedetlen a magyar lakosság többsége szűkebb régiójának fejlődésével, derül ki a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 58 százaléka szerint rossz a fejlődés iránya, mindössze 37 százalékuk elégedett vagy inkább elégedett a helyzetével. „Ez egy általános értékelés, a megkérdezettek általános benyomása a régiója helyzetéről – magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. – Ugyan általános vélekedésről van szó, de azt jelenti, hogy a fejlődés irányát nem tartja megfelelőnek. Ezt bontják tovább azok a problémák, amelyeket a felmérés további részében felsoroltak, vagy amelyekre rákérdeztünk.”  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"292379","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 565px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] A legnagyobb problémának a megkérdezettek túlnyomó többsége a munkanélküliséget, a munkahelyteremtés lassúságát tartja, annak ellenére, hogy a munkanélküliség országos szinten a legalacsonyabb az utóbbi évtizedekben. Ezt tartja régiója legnagyobb problémájának a 720 megkérdezett szlovákiai magyar 52%-a. „Ez egyrészt azt tükrözi, hogy egyes régiókban még mindig súlyos probléma a munkanélküliség, holott országosan már egyre kevésbé. Sok járásban még mindig két számjegyű a munkanélküliség. Másrészt a munkahelyek problémája nemcsak a munkalehetőség hiányát jelenti, hanem az alacsony bérezést is, illetve a munkahely elvesztésétől való félelmet – magyarázta az elemző. – Közép-Szlovákia déli járásaiban és Kelet-Szlovákiában sok foglakozás esetében a bérek is nagyon alacsonyak. Sokan ugyan dolgoznak, de a bért nem tartják a munkájukhoz mérten elfogadhatónak,  és nem bíznak abban sem, hogy ha elveszítenék az állásukat, viszonylag könnyen találnak újra munkát ott, ahol élnek.” A munkanélküliség mellett az életszínvonal és az egészségügy kérdése került még „dobogóra”, ezt követik az utak, a közlekedés, majd a romakérdés.  Zavaró pozitív hírek  A közérzetet még ronthatják az olyan pozitív hírek, hogy a gazdaság növekszik, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek. „Sokan ezt nem érzik, nem tapasztalják a béremelkedést a pénztárcájukon, családjuk költségvetésének növekedésén” – magyarázta az elemző. Ez megmutatkozik a regionális eredményeken is: míg a munkanélküliséget Pozsony és Nagyszombat megyében 38 százaléknyian tartják problémának, addig Besztercebánya megyében 78, Kassa megyében pedig 68 százaléknyian.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"292380","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 351px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Pozsonyi életszínvonal  Ezzel szemben az életszínvonalukra a legtöbben Pozsony megyében panaszkodnak, habár itt a legmagasabbak a bérek országos viszonylatban. A pozsonyiak 58 százalékának jelent problémát az életszínvonal, míg a legszegényebbnek tartott Besztercebánya megyében ez az arány 48 százalék. Ez Slosiarik szerint következhet az eltérő megélhetési költségekből, a lakások például Pozsonyban akár 10-szer többe kerülnek, mint Besztercebánya megye egyes régióiban. Slosiarik szerint a munkanélküliséget vagy az életszínvonal kérdését országos szinten is súlyos problémának tartják. „Általában a megkérdezettek 50 százaléka még mindig ezt tartja a legnagyobb veszélynek” – magyarázta az elemző.  A harmadik legnagyobb problémának az egészségügyet nevezték meg a megkérdezettek, míg az 5 megyét tekintve 36 százalékos az arány, a legtöbben – 43 százalék – Nyitra megyében nevezték problémának az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást vagy azok színvonalát.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"292381","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 315px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Kisebbségi kérdés  A specifikusan nemzetiségi kérdések – oktatás, kultúra, kisebbségi jogok – közül az oktatást tartják a legtöbben problémának, az 5 megye szintjén 16 százalék nevezte ezt meg. Megyénként ennek is eltérő a megítélése – míg Nagyszombat és Nyitra megyében mintegy 20 százaléknyian tartják ezt problémának, addig Pozsonyban csak 4, a két keletebbre fekvő megyében pedig mintegy 10 százaléknyian. „Ezt befolyásolja az is, hogy csak három témát nevezhettek meg; ha témánként kérdeztük volna a probléma súlyát, valószínűleg más eredmények jönnek ki” – magyarázta az elemző. A kultúrát, kisebbségi kultúrát 8, a kisebbségi jogokat 5 százalék, a menekültkérdést ugyancsak 5 százalék tartja problémásnak. „A menekültkérdés esetében ez érthető is, hiszen nincs aktuális válság, nem érkeznek nagyobb számban menekültek a térségbe” – mondta Slosiarik.