„Függetlenségemet nem adom”

„A kulturális szféra évek óta annyira alultáplált, hogy jóval nagyobb összegnek is lenne ezernyi jó helye.” Somogyi Tibor felvételeA OS havi lap főszerkesztőjeként és a Károly Egyetem tanszékvezető tanáraként független értelmiséginek számított. Miniszterként, magas poszton ugyan, mégis csak hivatalnok is lesz, sokféle kötöttséggel. Nem kockáztat túl sokat ezért a tisztségért?

Amikor azt mérlegeltem, vállaljam-e ezt a tisztséget, természetesen felmerült bennem, hogy elveszíthetem személyi szabadságomat és függetlenségemet. Hosszas meditálás után mégis igent mondtam a felkérésre, mert a tisztséget szolgálatnak tartom, éspedig a független, kizárólag szakmai értékrendre épülő szlovákiai kultúra megerősítése érdekében végzett munkának. Szeretnénk kiseprűzni innen mindenfajta politikai érdeket és pártkötődést, a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni a hivatalnokoskodást, s megteremteni a színvonalas művészet és kulturális élet törvényi, anyagi és személyi feltételeit.

Évekkel ezelőtt ön volt Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, most pedig sokan azt kuvikolják, hogy kulturális miniszterként is hasonló hálátlan szerep fenyegeti. Itt is ön zárja majd be utolsóként a kaput?

Nem hiszem. Az ANO, amely erre a posztra jelölt, valóban szorgalmazza az állami adminisztráció, a minisztériumok és a kormányhivatal karcsúsítását is, de ésszerűen. Ezért legelőször is belső átvilágításba kezdünk, hogy megállapítsuk: mi az, ami produktív és központi felügyeletet igényel, s mely intézményeket és művészegyütteseket célszerű átadni a regionális és a helyi önkormányzatoknak, jogkörökkel és anyagi kerettel együtt. Már most is egyértelmű, hogy a kultúra és az oktatás annyira két különböző, sajátos, szerteágazó és autonóm terület, hogy egy hivatalból képtelenség lenne jól irányítani. Ezért sem vagyok híve, miként mások sem az összevonásnak.

Miniszterként a központ karcsúsításán kívül milyen fontos célokat szeretne valóra váltani?

Elsősorban világos koncepcióra épülő állami kulturális politikát szeretnénk kimunkálni, amelynek célja az esztétikai értékeket hordozó művészet és a színvonalas kulturális élet anyagi feltételeinek lényeges javítása. A tartalmas filmművészet, az eredeti tévéjátékok és más művészeti ágazatok anyagi támogatása. Határozott koncepcióval igyekszünk a szlovákiai kultúra értékeit átgondoltabban és hatásosabban bemutatni külföldön. Fontosnak tartom azt is, hogy műemlékeinket az eddiginél sokkal jobban népszerűsítsük, s bekapcsoljuk az idegenforgalomba. Csehországban például jelentős összegek folynak be a kulturális turizmusból, s ezeket a pénzeket egyebek között további műemlékek felújítására fordítják. Követni szeretnénk a cseh példát. Egyik legelső feladatomnak tartom a közszolgálati elektronikus média szakmai színvonalának és anyagi feltételeinek a javítását.

Ebbe már az elődjének és több más illetékesnek is beletört a bicskája...

Szerintem azért, mert sem jó törvények, sem pedig a pártok nem támogatták az életrevaló elképzeléseket. Egyértelmű a feladat: végre korszerű médiatörvényt kell alkotni. Az is döntő fontosságú, hogy szakemberek, ne pedig pártkatonák kerüljenek a médiatanácsokba. Végre fel kellene ismerni minden illetékesnek, hogy előbb-utóbb bumerángként üt vissza minden pártra és az adott médiumra, ha valamilyen csoportérdeket vagy politikai irányvonalat támogatva felrúgja a függetlenség elveit, vagy megengedhetetlen nyomást gyakorol a sajtóra.

Nemcsak a szlovák, hanem például a magyar közszolgálati média is hasonló gondokkal küzd. Közös erővel nem jutnának előbbre?

Dehogynem. Ezért kezdeményeztem, hogy a visegrádi országok kulturális minisztereinek legközelebbi találkozóján foglalkozzunk behatóan a közszolgálati sajtó függetlenségének és szakmai színvonalának problémakörével. Elvben nincs nehéz helyzetünk, hiszen a BBC vagy más tekintélyes elektronikus média korszerű és nálunk is életképes modelleket kínál. Kemény dió viszont mindezek gyakorlati alkalmazása, mert párt- és egyéb érdekeket kell háttérbe szorítanunk. Más lehetőségünk még sincs, mert a függetlenségnek az ellentétpárja a szakmai és a morális züllés, ami főleg közpénzen megengedhetetlen.

Már csak azért is, mert egyre aggasztóbb méreteket ölt a kereskedelmi tévék ízlésrombolása, a kultúra amerikanizálása, a bárgyú giccsek elképesztő térhódítása. Mit tehet a minisztérium a szinte már mindent elöntő ízléstelenség és az alpári szintű tömegkultúra visszaszorítása érdekében?

Nacionalista, nemzetféltő jelszavakkal semmit sem tudunk elérni. A megoldás csak az lehet, ha más kultúrát, más értéket mutatunk fel. Például a közszolgálati médiában, az állami képtárakban, a színházakban és máshol. A közép-európai ember mindig fogékony volt a színvonalas művészetre. Ma sincs másként. Csak a feltételeket kell megteremteni. Főleg azt, hogy legyen pénze és lehetősége tartalmas kulturális rendezvényekre járni, s akkor még többen hagyják ott az említett bárgyú sorozatokat és más giccseket.

A tervek szerint jövőre ötvenmillióval többet kap a tárca a költségvetésből. Ha így lesz, nagyobb támogatásban bízhatnak a szlovákiai magyar kulturális intézmények is?

A kulturális szféra évek óta annyira alultáplált, hogy ennél nagyobb összegnek is lenne ezernyi jó helye. Mindez a szlovákiai magyar kultúrára is vonatkozik. Jövőre több pénz juthat a nemzetiségi, de a nem nemzeti alapon vett más kisebbségi kultúrákra is. Az elosztás mechanizmusában nem tervezünk változásokat, de a hangsúly a minőségen, a színvonalas pályázatok támogatásán lesz.

Még a hivatalba lépése előtt nagy vihart kavart, hogy a kulturális minisztériumra szeretnék átruházni a romakérdés felügyeletét. Nem méltatlan Szlovákiához és az ügy hazai és nemzetközi súlyához ez a tervezett lépés, amelyet értesüléseim szerint az Európai Unió illetékesei is rosszallóan fogadtak?

Nem az én tisztem a Koalíciós Tanács vagy bárki elképzeléseinek a minősítése. Annyit említek hát, hogy az ANO szakértői most fejezik be a romakérdés hosszú távú rendezésének a komplex programját. Egyebek között azt javasolják, hogy alakuljon romaügyi hivatal Kassán, s ide integrálódna a roma kormánybiztos és jelenlegi személyzete is. Sok más javaslatot is előterjesztenek, amely még a Koalíciós Tanács, majd a kormány elé kerül. A kulturális, miként más tárca is részt vállal a szerteágazó romakérdés fokozatos megoldásában, de szerintem a tennivalók összehangolása továbbra is Csáky Pál miniszterelnök-helyettes feladata lesz.

Csaknem két hete miniszter. Változott-e azóta az életvitele?

Keményen küzdök azért, hogy minél kevesebbet változzék az eddigi életem. Ha akad egy szabad fél órám, gyalog sétálhassak az Óvárosban, betérhessek barátaimmal kávéra, sörre. Hogy szombaton például testőri felügyelet nélkül teniszezhessek. Hazánk svédországi nagykövete mesélte, hogy nemrég egy szlovákiai magyar politikust kalauzolt Stockholmban. A városközpontban találkoztak a svéd külügyminiszter asszonnyal, aki péntek kora este lévén egyedül, farmerban és vonattal indult az egyik vidéki városba, ahol a férje dolgozott. Ilyen normális polgárként szeretnék élni ezután is.