Fico riadót fújt a rosszabb minőségű élelmiszerek miatt

Az elmúlt hetekben a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelőség (ŠVPS) hívta fel ismét a figyelmet arra, hogy az általa vizsgált termékek több mint fele rosszabb minőségű Szlovákiában, mint Ausztriában. Nemegyszer olcsóbb, rosszabb minőségű anyagokat használnak a nálunk forgalmazott termékeknél, ám gyakran van példa arra is, hogy az azonos termék ízben is teljesen eltér. Vytenis Andriukaitis, az unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa azt állítja, az unió ezen a téren nem léphet, ha a termék összetétele megfelel a csomagoláson feltüntetett adatoknak, nincs ok további fellépésre.

Robert Fico kormányfő szerint viszont nyomásgyakorlással el lehetne fogadtatni egy minden tagállamra kötelező érvényű uniós rendeletet, amely kimondaná, hogy egy adott konszern minden országban csak ugyanolyan minőségű terméket forgalmazhat. A pohár szerinte már betelt, ezért a visegrádi országok miniszterelnökeinek rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti. „Erre az Európai Bizottság illetékesét is elhívnánk, s együtt akarjuk tudtára adni az uniónak, hogy ezzel nem értünk egyet. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen kezdeményezéshez további országok, például Bulgária vagy Románia is csatlakoznának” – mondta Fico.

Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi miniszter tegnap elmondta, Magyarországgal együttműködve sikerült elérni, hogy a szakminiszterek márciusi tanácskozásán Brüsszelben az élelmiszerbotrány is téma lesz. „Meglátom, milyen eredménnyel végződik a tanácskozás, ám valahol el kell kezdeni ezt a harcot. Már most vannak olyan információink, hogy az ellenőrzéseink után a gyártók elkezdték átcsomagolni a termékeket, hogy még nehezebb legyen utánajárni annak, megegyezik-e a termék összetétele a csomagoláson feltüntetettel” – állítja a miniszter.

Fico azt állítja, nem érdekli, hogy kötelezhető-e egy vállalkozó arra, hogy mindenütt ugyanolyan minőségű terméket áruljon. Azt állítja, ha az Európai Bizottság nem fogja támogatni ezt a kezdeményezést, bevezethetik, hogy Szlovákiában csak szlovák termékek szerepelhetnek közbeszerzésekben. „Ha elküldenek a francba, mi is elküldjük őket a francba. És menjünk bíróságra. Nagyon várom azt a vitát” – mondta. 

Brüsszel nem lép az élelmiszerügyben

Brüsszel is tudja, hogy ugyanazon termék minősége Nyugat-Európában jobb, mint az unióhoz később csatlakozott tagállamokban, mégsem tervez lépéseket ennek kiküszöbölése érdekében.

Nem megelőzhető a vállalatoknak az a gyakorlata, amely szerint a különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra – nyilatkozta a Magyar Idők napilapnak Vytenis Andriukaitis, az unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa. 

Vytenis Andriukaitis ugyanakkor arra bátorítja a fogyasztókat, hogy követeljék meg a gyártóktól az azonos minőséget, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek. Bár egy cég valóban dönthet úgy, hogy országonként eltérő összetevőket használ, a fogyasztókat pontosan tájékoztatni kell erről, és nem lehet félrevezetni a vásárolt áru összetevőivel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az összetevőket pontosan meg kell határozni, és azokat könnyen elérhetővé kell tenni a vásárlók számára.

Nemrég a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelőség (ŠVPS) hívta fel a figyelmet arra, hogy az általa vizsgált termékek több mint fele rosszabb minőségű Szlovákiában, mint Ausztriában. Jozef Bíreš, az ŠVPS igazgatója szerint a hústermékeknél a legszembeötlőbb a különbség. Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter rámutatott, Bulgáriában, Romániában, Lettországban, Litvániában és Észtországban is hasonló minőségi eltérésekre bukkantak az ellenőrzésekkor. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyik korábbi, 24 terméket érintő összehasonlító vizsgálatán az derült ki, hogy a Magyarországon forgalmazott egyes élelmiszerek rosszabb minőségűek az osztrák boltokban kapható hasonló termékeknél. A problémát a hivatal egyes mintáknál abban látta, hogy az osztrák, illetve a magyar fogyasztónak szánt termékek egyes érzékszervi jellemzőjükben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, miközben megjelenésük, márkanevük és megnevezésük hasonló volt. (dem, MTI, TASR)