Fejni karácsonykor és koronavírus idején is kell!

Még javában tart az első reggeli fejés, amikor megérkezünk. Az istállóban pihenő állatok egy része már túl van rajta, ilyenkor kapják az újabb takarmányadagot, és pihennek.

Az istállóból a fejőházba

A másik oldalon az állatgondozók éppen indítják a következő csordát az istállót és a fejőházat összekötő folyosó irányába. Barátságos háton paskolásra, simításra is akad ilyenkor némi idő a gondozók részéről noszogatásként. Jana Tencerová zoológus a messzi Újbányáról utazik a csúzi farmra és elmondta, odahaza saját tehenei is vannak, hajnali ötkor előbb azokat feji meg, utána siet az itteni gondozottjaihoz.

„A tejelő szarvasmarha egész évben a csarnokban él. Elegendő életterük van, járkálhatnak, vagy lepihenhetnek a bokszokban. Nem mondanám, hogy nem kellene nekik nagyobb változatosság, de ilyen a helyzet, ők más életmódot nem ismernek. Vannak tehenek, melyeket egy életre megjegyzünk, kisborjú koruk óta ismerjük őket. A fejők sem a számuk, vagy a fejéskor használatos kód alapján ismerik meg őket, hanem a tőgyük szerint is meg tudják őket különböztetni” – mondta Tencerová.

A zoológus hozzáteszi, nincsenek ünnepeik, a teheneket fejni kell, mert különben felvernék a falu nyugalmát, békéjét a bőgésükkel. Az állatokat nem érdekli a koronavírus-helyzet sem. A gondozók dolga, hogy alkalmazkodjanak a mintegy ötszáz fejőstehénhez. A tehenészek, gondozók és fejők között szerencsére egyetlen fertőzött sem akadt eddig.

Szóljon a nóta!

Jozef Repka, a tejüzem vezetője elmondta, lockdown idején az alkalmazottak csoportokban dolgoznak, és ha valaki karanténba kényszerülne, azonnal intézkednének, mert nem állhatnak le a munkával. Farkas Gábor tehenész éppen az aznapi muzsikát válogatja, magyar és cigány nóták egyaránt felcsendülnek a csarnokban. Gábortól megtudjuk, hogy hatkor, tizennégy órakor majd este tízkor fejnek, de van úgy, hogy egy-egy fejési időszak elhúzódik. Gábor két éve dolgozik a farmon, csúzi lakosként örül, hogy helyben talált munkát magának. A fejőházban tölti majd az ünnepek egy részét a kollégáival együtt, de elégedett a munkájával. A fejőházba egyszerre harminchat tehén fér be, a kifejt tej a csöveken át azonnal a szomszédos épületben lévő tejüzembe kerül feldolgozásra. Tomáš Németh, a Farmfoods igazgatója szerint csakis így oldható meg, hogy a friss vaj, túró, túrókrém, vagy joghurt, valamint a sajtfélék mielőbb a fogyasztóhoz kerüljenek. Egy év alatt egymillió liter tejet dolgoztak fel. Nem bánnák, ha minél többen tudatosítanák, hogy a hazai friss termékek finomak, egészségesek, nem tartalmaznak feleslegesen E-adalékokat, tartósítószereket.

Saját biogázállomás

A farmon feldolgozzák a biohulladékot, saját biogázállomásuk van, így saját koherens egységeik segítségével villanyáramot tudnak termelni. Ugyancsak saját trágyát használnak a termőföldeken. Maguk termesztette, nem génmódosított szóját szórnak a takarmányba. A csúzi farmon több mint nyolcvan személyt alkalmaznak, abból tizenöten dolgoznak gondozóként, etetőként és fejőként, mások a kisborjakról gondoskodnak.

Elsősorban csúzi, illetve a térségben élő lakosokat foglalkoztatnak, ám mivel nem akadt elég érdeklődő, az utóbbi néhány hónapban már ukrán vendégmunkásokat is felvettek, akikről mostanra már kiderült, hogy tudnak és akarnak is dolgozni. A farmon elégedettek a munkájukkal.

A fejés után pihenőre térő állatok közül néhányan még megállnak a nyalósóval megrakott kádaknál. Mire társaik visszatérnek a fejésből a tágas, világos csarnokba, addigra a targoncás eléjük is leszórja a tízórainak való takarmányt.