Emberi jogi stratégia – nem csak a melegekről

Kötelezettséget vállal a kormány, hogy törvénybe iktatja az azonos nemű, vagyis a meleg párok jogait! A konzervatívabb értékeket valló civil szervezetek és az egyházak az elmúlt időszakban leginkább ezzel az érvvel támadták az emberi jogi stratégiát, amelyet a kormány Emberi Jogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi Tanácsa három éve készít. Pedig ezt a dokumentum nem tartalmazza. Feladatok vagy megállapításokA dokumentum célja az lenne, hogy Szlovákia megnevezze és fokozatosan végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amelyekre a korábban ratifikált nemzetközi egyezményekben garanciát vállalt a kisebbségi és az emberi jogok terén. A tanács ülésein az elmúlt években heves viták zajlottak a civil szervezetek és az állami szektor küldöttei között. Leegyszerűsítve talán úgy foglalhatók össze ezek a viták, hogy a liberális civil szervezetek küldöttei próbáltak valamilyen konkrét feladatokat megszabni a kormánynak akciótervek formájában, az állami tisztviselők viszont megelégedtek volna azzal, ha a jelentést megállapítások sora alkotja. Miroslav Lajčák külügyminiszter, a tanács elnöke hozzászólásai alapján egy olyan dokumentumot próbált a kormányülésre juttatni, amely szerinte konszenzusos, vagyis közös megegyezés alapján készült. Az előkészítés, valamint a viták során viszont nyilvánvalóvá vált az is, hogy nem születhet olyan stratégia, amellyel a konzervatív és a liberális szervezetek is egyetértenek. Nem a népszavazás az okTöbbszöri halasztás után a tanács december elején megszavazta a stratégia szövegét, hogy év végéig a kormány elé kerülhessen. 2014 utolsó kormányülése viszont ma van, a kabinet napirendjén a stratégia tegnap délután még nem szerepelt. Megkérdeztük a külügyminisztériumot, sikerül-e az ígéret szerint még idén elfogadtatni a stratégiát, mire a kormányhivatalhoz irányítottak bennünket válaszért. A kormányhivatal tegnap nem adott egyenes választ kérdéseinkre: elfogadják-e még idén a stratégiát, és ha nem, miért. Mindössze annyit írtak, hogy érdemes folyamatosan figyelni a kormány állandóan frissülő internetes oldalát, ugyanis ott találhatóak a legaktuálisabb információk az ülések napirendjéről. Az esetleges késésnek csak technikai okai lehetnek, egyébként nincs jelentősége, véli Petőcz Kálmán, aki a tanácsban kisebbségi szakértőként van jelen. A beterjesztési határidőt júniusban december 31-re tolták ki, tehát ha a külügy beterjesztette, akkor teljesítették a célt, és hogy mikor kerül az ülés napirendjére, az már csak formalitás, vélekedik. „Remélem, hogy nem a februári népszavazás miatt halogatják, bár ezt nem tartom nagyon valószínűnek” – tette hozzá kérdésünkre a tanács alelnöke. Február 7-én zajlik ugyanis a népszavazás többek között arról, hogy az azonos nemű párok élettársi viszonya is minősülhet-e családnak, és arról, fogadhatnak-e az ilyen párok örökbe gyereket. Bejáratott „meleg” érvekAz emberi jogi stratégia és a referendum körüli érvelés az elmúlt hónapok során nagyjából hasonló érvrendszeren belül mozgott, ráadásul jobbára ugyanazok a civil szervezetek kapcsolódtak a párbeszédbe. A stratégiát támadók fő érve Petőcz szerint valótlanságon alapul. A kormány ugyanis a dokumentum elfogadásával nem vállal kötelezettséget a melegjogok, sem a regisztrált partnerség kérdésében. „Semmi ilyen nincs a szövegben. A lényegesek egyébként a határozati javaslatok, mert azok taglalják a kormány feladatait. De sajnos nem került bele a melegek jogaival kapcsolatos akcióterv” – magyarázta Petőcz. A stratégia szövegében persze szó van a melegek jogairól, de ez nem jelent kötelezettségvállalást. „Emiatt támadják, holott a stratégia több mint kilencven százaléka nem is erről szól. Nem értem, a külügyminisztérium miért nem tudott reagálni ezekre a vádakra” – így Petőcz. (Az anyagból egyébként kimaradt a kisebbségi jogokkal kapcsolatos akcióterv is, ezt a minisztérium nem támogatta.) Erika Jurinová (OĽaNO) és Ján Figeľ (KDH), a parlament alelnökei levélben kérték Robert Fico miniszterelnököt, hogy ebben a formájában ne fogadják el a stratégiát. Jurinová szerint nem adtak teret az összes véleményező szervezet javaslatának, a szöveg pedig távolról sem olyan, amelyre rá lehetne mondani, hogy társadalmi konszenzus alapján született. „Utolsó pillanatban került bele, hogy törvénnyel rendezzék a regisztrált partneri kapcsolatokat. Az ilyen érzékeny témákat nem így kellene kezelni” – véli Jurinová. A stratégia nem ideális dokumentum, viszont ez a maximum, amit a jelenlegi szlovákiai helyzetben el lehet fogadni, véli Miroslav Lajčák. A külügyminiszter szerint az elfogadásával semminek nincs vége, épp ellenkezőleg: új kihívásokra kell választ találni. Lajčák egyébként már jelezte: emberi jogokkal kapcsolatos hatásköreit január 1-től az igazságügyi minisztériumra ruházza át, vagyis a jövőben a stratégia és a vele kapcsolatos teendők már nem az ő feladatai közé fognak tartozni.