Elnökjelöltek: a migránskvóta nem megoldás

Az Európai Unió intézményrendszere, bevándorlási politikája, gazdasági irányultsága – ezek a kérdések már régóta megosztják a közvéleményt. Megkerestük a felmérések legesélyesebb jelöltjeit, hogy mondják el véleményüket az uniós politika legaktuálisabb témáival kapcsolatban.

Zuzana Čaputová Szlovákia jövőjét továbbra is az Európai Unióval együttműködve képzeli el. „Az egységes Európa koncepciójának köszönhetően az országunk ma biztonságosabb, szabadabb és gazdagabb, mint bármikor korábban. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az EU tökéletes. Az utóbbi évek válságainak következtében megmutatkoztak a hiányosságok, akár a migrációs politikáról, akár a terrorizmusról beszélünk. Ezeket a gondokat együtt kell megoldanunk” – mondta a Progresszív Szlovákia jelöltje.

Maroš Šefčovič szerint az országnak gazdasági szempontból is nagy szüksége van az EU-ra. „A tagságunknak köszönhetően új munkahelyek teremtődnek, nőnek a fizetéseink és folyamatosan javul az idősek életminősége. Persze, Brüsszelben még van mit javítani. Én beterjesztettem egy javaslatot az európai képviselők fizetésének csökkentéséről, melynek köszönhetően körülbelül 6 milliárd eurót spórolna az unió” – közölte a Smer támogatottja.

Štefan Harabin sem lépne ki az EU-ból, azonban úgy véli, hogy jelentős változtatásokra van szükség. „Az uniónak egy olyan projektnek kellene lennie, mely minden egyes tagállamnak kedvez. Ehhez képest egyre inkább egy diktatórikus rendszerre emlékeztet, amelyben a döntések Brüsszelben dőlnek el, és a kisebb tagországoknak tulajdonképpen nincs is beleszólásuk, ezért egyre elégedetlenebbek az emberek” – magyarázta Harabin.

Bugár Béla másképp vélekedik az uniós intézmények működéséről. „A döntéshozatal mechanizmusa a kisebb országokat részesíti előnyben, azt is mondhatnánk, hogy a kisebb országokra, például Szlovákiára vagy Magyarországra, sem erőltethetnek rá semmit. Az, hogy maga az intézmény a gyakorlatban mennyire működik hatékonyan, a tagországok egyes képviselőinek a hozzáállásától is függ” – vélekedett a Híd elnöke.

Az unió migránspolitikája szintén megosztja a jelölteket. Zuzana Čaputová szerint a migrációs válság túlságosan váratlanul érte az Európai Uniót. „Nem voltunk felkészülve a migrációs hullámra, ennek eredménye volt a káosz és az emberi tragédiák. Ez többé nem fordulhat elő, éppen ezért szükséges a schengeni övezet közös védelme, és a közös visszaszállítási politika” – mondta lapunknak a Progresszív Szlovákia jelöltje. Hozzátette, a migrációs válság megoldásában segítenünk kell azoknak az országoknak, amelyeket ez a leginkább érint. „Görögország és Olaszország például nem bír egyedül megbirkózni a problémával. Szolidaritásunk jeleként segítő kezet kell nyújtatnunk, de nem kvótákon keresztül, mert azok nyilvánvalóan nem váltak be” – tette hozzá Čaputová.

Hibás kvótarendszer

Maroš Šefčovič szintén elutasítja a kvótarendszert. „Nem értek egyet azzal, hogy az országok kötelezően bevándorlókat fogadjanak be. Ezt többször is hangoztattam Brüsszelben. Szlovákiának kell döntenie arról, hogy kit engedünk be, és kit nem. Az EU-nak folytatnia kell a külső határainak védelmét, és vissza kell juttatnunk az illegális bevándorlókat a hazájukba” – közölte Šefčovič.
Štefan Harabin szerint Szlovákia egyáltalán nem tartozik az afrikai országoknak azzal, hogy befogadja a menekülteket. 

Különbséget kell tenni

Bugár Béla szintén kritikusan tekint az EU migrációs politikájára. „Az uniós politika leggyengébb pontja épp a menekültpolitika. A kötelező kvóták szorgalmazása rossz döntés volt. Az unió ma már úgy jár el, ahogy azt a V4-ek megfogalmazták. Ez a járható út. Azt viszont őszintén sajnálom, hogy az elhúzódó és nehézkes kommunikáció következtében kialakult «árkokat» nehéz lesz betemetni, s ez a populisták és a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Nekik ugyanis nem érdekük különbséget tenni a háború elől menekülők és az illegális gazdasági bevándorlók között” – magyarázta a Híd elnöke.

Fontos az EP-választás

A jelöltek az európai parlamenti választás fontosságát is hangsúlyozták. Čaputová reméli, az emberek olyan jelölteket fognak megválasztani, akik nem tekintik másodrendűnek az európai politikát. „Épp ellenkezőleg, olyan képviselők kellenek az Európai Parlamentbe, akik kulcsfontosságúnak tartják Szlovákia aktív részvételét. Egyelőre sajnos úgy tűnik, hogy a választás után egyre több europopulista és euroszkepticista jut be a parlamentbe. Remélem, hogy a mi képviselőink ezt ellensúlyozzák majd” – vélekedett Čaputová.
Šefčovič bízik benne, hogy a választás jól végződik majd. „Olyan politikusoknak kell győzniük, akik tevékenységükkel nem veszélyeztetik majd az ország gazdasági fejlődést” – fogalmazott a Smer által támogatott államfőjelölt.

Brüsszel mi vagyunk

Bugár reméli, hogy a választások során az emberek nem hagynak teret a populizmusnak. „Az EP-választás előtti kampány még el sem kezdődött, de az elnökválasztást megelőző kampányban több jelölt is megpróbálja szembeállítani Szlovákiát Brüsszellel. Ez veszélyes játék. Azt kell hangsúlyozni, hogy Brüsszel mi vagyunk” – közölte a Híd elnöke. Szerinte Szlovákiának, a legszűkebb integrációs csoport tagjaként, az az érdeke, hogy mindenekelőtt a már meglévő integrációs projekteket gondolja tovább. „Itt elsősorban a közös piacra, Schengenre, az eurózónára vagy a PESCO-ra gondolok – mondta lapunknak Bugár. – De fontos a tagországok titkosszolgálatainak és bűnüldözőszerveinek a szorosabb együttműködése is.” 

(Czímer Gábor, Nagy Roland)