Megkezdte a parlament alkotmányjogi bizottsága az alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatását. A 40 bírójelölt abc sorrendben kerül sorra, s valószínűleg három napot vesz igénybe a meghallgatásuk. Peter Kresák (Híd) bizottsági tag a bizottság ülésének megnyitását követően elhagyta a tanácskozást, mivel maga is pályázik az egyik megüresedő bírói székre.
A parlamenti bizottság tagjai mellett más parlamenti képviselők és az államfő hivatalának képviselői is jelent voltak a nyilvános meghallgatáson, melyen kérdéseket is intéztek a bírójelöltekhez. A jelöltek bemutatkozását követően a leggyakrabban az LGBTI közösséget, illetve jogaik bővítését, az abortuszt, az isztambuli szerződést, a halálbüntetést és a dzsender ideológiát firtató kérdésekkel valamennyi jelöltet szembesítették.
Ján Drgoňec, korábbi alkotmánybíró egyebek mellett arról beszélt, hogy alkotmánybíróként már ki volt téve politikai nyomásnak, amikor is 1998-ban a választási törvény értelmezésén dolgozott. Bombát akartak tenni az autójába, a szomszédja viszont megzavarta az elkövetőt. Elismerte azt is, hogy tagja volt a kommunista pártnak a szocializmus végéig.
Ladislav Duditš 25 éve bíró, előbb a Kassai Járásbíróságon, jelenleg pedig a kerületi bíróságon tevékenykedik. Duditš nem válaszolt a parlamenti képviselők LGBT közösség jogait, az azonos neműek házasságkötését és a dzsender ideológiát firtató kérdéseire, ahogyan az isztambuli szerződéssel kapcsolatban sem foglalt állást. Azzal érvelt, hogy aktív bíróként tartózkodónak kell lennie ebben a kérdésekben. Ő nem látott problémát abban sem, hogy a kassai bíróságokon, rendkívül magas a családi kötelékek aránya. A mečiari amnesztiák eltörlésével kapcsolatban kijelentette, nem volt ideális, hogy csak az ifj. Michal Kováčra vonatkozó amnesztiát törölte el a parlament, Marian Kočner viszont továbbra is érinthetetlen abban az ügyben. „Számomra ez az ügy lezárult, mivel az alkotmánybíróság állást foglalt a kérdésben” – zárta Duditš.
Anton Dulakot egyebek mellett a Diószegi jogi karon végzett oktatói munkájáról kérdezték, mely több alkalommal vitatható körülmények között ítélt meg címeket. Dulak szerint egyéni, nem pedig kollektív döntésről volt szó.
Libor Duľa viszont kijelentette, hogy a bíróságokon elburjánzott családi kötelékek egyáltalán nem szerencsések, s bár most már a megüresedő bírói posztokra jelentkezőknek fel kell tüntetniük az őket érintő családi kötelékeket, van hová előrelépni ebben a kérdésben. A halálbüntetéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az nem lehet a bosszú eszköze. Szerinte a halálbüntetés sem most, sem a közeljövőben nem lesz terítéken. Duľa szerint a vagyoneredetről szóló jogszabály nem szigorodott kellő mértékben. Ugyanakkor a képviselők arra is rákérdeztek, mivel magyarázza, hogy egy év leforgása alatt előrelépett a kerületi, majd a Legfelsőbb Bíróságra. „Az előrelépésem legitimitását az támasztja alá, hogy kollégáim két alkalommal választottak meg a Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi kollégiumának elnökévé” – magyarázta Libor Duľa.
Michal Ďuriš politikai kapcsolatit magyarázta. Kijelentette, pártatlannak tartja magát, bár elismerte, hogy Tomáš Drucker (Smer) volt egészségügyi miniszter felajánlotta neki az Általános Egészségbiztosító (VšZP) elnökségi tagjának egyik székét. „Más politikussal nem egyeztettem erről a kérdésről” – zárta Ďuriš.
Ivan Fiačan a bizottság előtt szakmai kihívásnak nevezte az Armagedon társaság jogi képviseletét. Az állam 2008-tól iroda és raktárhelyiségeket bérel a cégtől, a kataszteri hivatal központi archívuma részére. A havi közel 90 ezer eurós bérletről az SNS jelöltje 2008-ban kötött szerződést, mely 49 évre szól, azaz 2057-ig érvényes.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.