Csak helyenként csökken a munkanélküliség

Munkahivatali verkli, hétről hétreTASR-felvételÖsszehasonlítva a négy évvel ezelőtti adatokat a maiakkal, valóban azt láthatjuk, hogy vannak járások, melyekben felére, harmadára esett vissza a munkanélküliek száma.

Ilyen például a Komáromi járás, ahol 2002 januárjában még az emberek 27,82 százaléka volt munka nélkül, míg ma nem egészen 11 százalékuk. Vannak azonban kevésbé szerencsés, a fővárostól távolabb eső régiók – mint például a Rimaszombati járás – ahol a 40 százalékos munkanélküliséget csak mindössze 10 százalékkal sikerült csökkenteni.

A helyzet azonban fokozatosan javul országszerte. „Ezelőtt 5–6 évvel még mindenki amiatt panaszkodott, hogy minden beruházás Pozsonyba megy, most mindenki arról beszél, hogy a legtöbb beruházás az ország nyugati részébe érkezik – magyarázta a trendet Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter. – A beruházások letelepedésének határa egyre keletebbre tolódik, Losoncon a Johnson Controll foglalkoztat egyre több embert, de érkezik beruházó Rimaszombatba, és fejlődik a rozsnyói ipari park is.”

A munkanélküliséget egyes járásokban jelentősen csökkentette az is, hogy Szlovákia tagja lett az Európai Uniónak, Magyarországon több tízezren találtak maguknak munkát a határ menti régiókból.

A regionális különbségek mellett több sajátos jegye is van a szlovákiai munkaerőpiacnak. „A szlovákiai munkanélküliségnek több jellegzetessége is van – állítja Bernardína Bodnárová, a Munka- és Családkutató Intézet munkatársa. – Az egyik, hogy a munkanélküliek jelentős részét – 2005 novemberében 52 százalékát – a 12 hónapnál hosszabb ideje állás nélkül lévők teszik ki.” Habár arányait tekintve 2005-ben nőtt – a 2004-es 47 százalékról 52-re – a hosszú ideje nem dolgozók aránya, ha az abszolút számokat nézzük, akkor 2005 novemberében több mint 22 ezerrel kevesebb egy évnél hosszabb ideje állás nélkül lévő személyt tartottak nyilván. Ők vannak ugyanakkor a legrosszabb helyzetben, mivel legtöbbjük mindössze alapfokú végzettséggel rendelkezik, és a hosszú munkanélküliség során elvesztették munkakészségüket.

Magas a munkanélküliség a pályakezdők között is: a 15–19 éves korosztály 57 százaléka nem dolgozik, a 20–24 évesek között a munkanélküliség 27 százalékos.

Ez a szlovákiai oktatásügy siralmas helyzetét mutatja: az iskolák nem a gazdaság igényeinek megfelelő képzést végeznek, sok esetben munkanélkülivé „képzik” diákjaikat.