Brüsszel nem kér Fico szolidaritásából

Elismerte az Európai Unió, hogy a menekültek jelenleg érvényes kötelező elosztása az úgynevezett kvóták szerint nem működik és soha nem is volt működőképes. A dublini szerződés értelmében az unió területére érkezett menekültek csupán a töredékét sikerült eddig elosztani. Szlovákia nem volt hajlandó a kötelező elosztás alapján migránsokat befogadni, ám a menekülteket azon országok között sem sikerült elosztani, amelyek hajlandóak voltak a befogadásukra. „A kötelező kvótarendszer projektje szeptemberben ér véget, a menekültek csupán 12 százalékát sikerült elhelyezni, tehát kijelenthetjük, hogy ez katasztrofális eredmény” – mondta tegnap a visegrádi négyek (V4) belügyminisztereinek találkozóján Varsóban Robert Kaliňák. Közben az Európai Bizottság ma eljárást indít Csehország, Lengyelország és Magyarország ellen a kvóták elszabotálása miatt.

Cecilia Wikström svéd európai parlamenti képviselő, az európai menekültügyi helyzetről szóló jelentés előkészítője is elismerte, hogy a rendszer működésképtelen. „Új módszert kell kitalálni, s ezen dolgozunk, ugyanis ezt a helyzetet, akár tetszik valakinek, akár nem, egyszerűen meg kell oldani. Nem engedhetjük, hogy a menekültek problémáját Olaszország vagy Görögország egyedül oldja meg” – mondta lapunknak.

Az új szabályok szerint ismét kötelező lenne a menekültek befogadása; a menekültjogi státusz kérvényezői nem kapnának választási lehetőséget, az unió határozná meg, hová mennek és hol fognak maradni, tilos lenne idővel áttelepülniük más tagállamokba. Az unió azon tagállamokra is reagálni akar, amelyek elutasítják a befogadást. „Többször jártam Szlovákiában, tárgyaltam Robert Kaliňák belügyminiszterrel, s már értem az ország állásfoglalását. Nem akarjuk, hogy egyik napról a másikra bizonyos számú menekült érkezzen az országba, ezért azon dolgozunk, hogy a kijelölt menekülteket öt éven belül kelljen befogadni, évente húsz százalékukat. A miniszter azt mondta, ezt a megoldást elfogadhatónak tartja” – pontosított Wikström.

Ha a svéd képviselő jelentésén alapuló új szabályokat az Európai Parlament és később az Európai Tanács is elfogadja, a kvóták szerinti elosztás ismét beindulhatna, s már Szlovákia sem mondhatna nemet, ellenkező esetben leállíthatnák az uniós támogatások folyósítását. „A kelet-közép-európai országok felfogása szerint a szolidaritás azt jelenti, hogy pénzt kapjanak a közös uniós költségvetésből, mi nyugati országok másképp vélekedünk a szolidaritásról” – mondta Wikström. 

Ha Brüsszel elfogadja az új menekültügyi stratégiát, Szlovákia kénytelen lesz megváltoztatni álláspontját. Azon tagállamok, amelyek nem lesznek hajlandóak befogadni a menekülteket, büntetésre számíthatnak, bizonyára az uniós támogatás megvonásának formájában.

A menekültválság leginkább Olaszországot és Görögországot sújtotta. A jelenlegi kvótarendszer nem működik, a kvótarendszerbe sorolt 160 000 menekült csupán 12 százalékát sikerült elosztani. Az Európai Bizottság szerint május végéig összesen 18 410 menekültet telepítettek át az uniós tagállamokba.

A rugalmas szolidaritás

Robert Fico kormányfő elutasította a kvótákat, és alternatív megoldásként kínálta fel Szlovákia uniós elnöksége során az úgynevezett rugalmas szolidaritást. Ennek keretében Pozsony hajlandó lenne ideiglenesen menekülttáborokban elhelyezni a migránsokat addig, amíg kérvényeiket más országok nem bírálják el, illetve anyagilag hozzájárulna más országokban létesített táborok üzemeltetéséhez.

Az európai menekültügyi helyzetről szóló jelentést Cecilia Wikström svéd európai parlamenti képviselő, a liberális ALDO csoport tagja dolgozta ki; Fico rugalmas szolidaritását abszurdnak nevezte. „Ezzel nem oldódik meg az olaszok vagy a görögök problémája a menekültekkel. A menekültek itt vannak, csak úgy segíthetünk, ha szolidárisak leszünk azokkal az országokkal, amelyekbe tömegesen érkeznek. Ez pedig annyit jelent, hogy a több tízezer embert részarányosan kell elosztani” – állítja a képviselő. A Fico által javasolt rugalmas szolidaritást abszurdnak nevezte, s közölte, az új stratégiában ez a javaslat pontosan ott kapott helyet, ahova való, a szemétkosárban.

Új szabályok

A menekültügyi stratégia pontos változatán még dolgoznak, Brüsszel egyelőre csak nagy vonalakban vázolta elképzeléseit. A terv szerint a menedékkérők nem válogathatnának abban, melyik országba kerülnek. A családokat vagy azokat a személyeket, akik együtt tették meg az Európába vezető hosszú utat, nem választanák szét, együtt helyeznék el őket. A befogadó országokat tilos lenne elhagyni, évekkel később sem költözhetnének el – ellenkező esetben azonnal elveszítenék menedékjogi státusukat, s kénytelenek lennének elhagyni az Európai Unió területét.

A tagállamoknak kötelező lenne befogadni a kijelölt menekülteket, viszont lehetőség lenne arra, hogy ne egyszerre, hanem évente csak 20 százalékukat vegye át az ország. Az, hogy pontosan hány menekültet osztanának le az egyes tagállamoknak, egyelőre nem nyilvánvaló, mint ahogy az sem, milyen büntetéseket kapna az az állam, amelyik megtagadná a szolidaritást.

Az új menekültügyi stratégia része lenne az uniós jogszabályoknak, ezért megszegésükért lehetőség lenne például leállítani az uniós támogatások, strukturális alapok folyósítását. A gyakorlatban ez úgy működne, hogy aki nem tartaná be a szabályokat, az ellen az uniós törvények megszegéséért eljárást kezdeményeznének. „Nagyon sok pénzbe kerül egy tagállamnak, ha nem tartja be a költségvetési vagy a banki unióra vonatkozó szabályokat, ezért senki sem akarja megszegni ezeket az előírásokat. Nem értem, más területen miért ne működhetne ez a rendszer” – állítja Wickström. Most is van lehetőség a szabályok megszegéséért büntetni, az uniós támogatást viszont nem vonhatják meg. Az Európai Bizottság úgy tűnik, él is ezzel a lehetőséggel, hiszen lapértesülések szerint ma formálisan is elkezdi az eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen a kötelező kvótarendszer elszabotálásáért. A többlépcsős folyamat első foka, hogy hivatalosan figyelmeztetik az érintett országokat, az ügy viszont könnyen az Európai Bíróság elé kerülhet, amely konkrét bírságot szabhat ki a tagállamokra.

Dimitris Avramopoulos menekültügyi uniós biztos szerint olyan rendszerre van szükség, amelyben egyetlen egy országot sem hagynak cserben. A menekültek elsősorban olyan országban kapnak lehetőséget a letelepedésre, amelybe megérkeznek, s ha ennek az államnak a kapacitása már megtelt, áthelyezik őket máshova. „Maguk, magyarok is menekültek nemzete, emlékezzenek vissza 1956-ra, amikor az országukból emberek százezrei menekültek nyugatra” – mondta az Európai Parlamentben a magyar újságíróknak az uniós biztos. Osztja a véleményt, mely szerint aki szembeszegül az uniós szabályoknak, az viselni fogja a következményeit.

Eltérő szolidaritás

A svéd képviselő szerint a kelet-európai országok eltérően vélekednek a szolidaritásról. „A visegrádi országok úgy gondolják, hogy a strukturális alapok a szolidaritás részét képezik, s igazuk van. A támogatás azért lett létrehozva, hogy az unió szegényebb, kevésbé fejlett tagállamai gyorsabban elérjék a fejlett országok szintjét. Más, nyugat-európai országokban viszont a szolidaritás mást jelent. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy ha egy tagállam bajba kerül, annak mindenki segít. Ez az Európai Unió létezésének és filozófiájának alapja” – mondta lapunknak Wickström.

A képviselő jelentése alapjául szolgál az új menekültstratégia kidolgozásához. Még mindig csak és kizárólag javaslatról van szó, amelyet az Európai Tanácsban, sőt az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni. Az egyszerű többség is elég az elfogadáshoz, így ha a tanácsban szavazásra kerül sor, a V4-es országokat egyszerűen leszavazzák.

A V4-ek viszont ezt határozottan elutasítják, s a visegrádi belügyminiszterek tegnapi varsói tárgyalásán elfogadtak egy nyilatkozatot, melyben azt szorgalmazzák, hogy a menekültek átirányításáról ne miniszteri szinten döntsenek, az Európai Unió Tanácsában, hanem magasabb, állam- és kormányfői szinten, az Európai Tanács hozzon határozatot, egyhangúan, s ne egyszerű többséggel.

Az új szabályokról az Európai Parlament még nyár elején vagy legkésőbb a nyári szünidő után dönthetne. Az, hogy a javaslat átmegy-e a tanácsban, egyelőre kérdéses.

Mi lesz, ha…

Bár Wickström javaslata elsőre jól hangzik, többen egyetértenek abban, hogy még túl sok benne a megválaszolatlan kérdés. Nem azzal van az egyetlen probléma, hogy egyes tagállamok nem hajlandók szolidaritást vállalni Olaszországgal vagy Görögországgal. Például az egyre nagyobb terrorfenyegetés miatt tökéletesíteni kell az unió területére érkező menekültek regisztrációját. A menekültek áthelyezése a gyakorlatban túl lassú és hosszadalmas folyamat, így ezen a rendszeren is változtatni kell, mint ahogy hatékonyabbá kell tenni azok deportálását az anyaországba, akiknek nem sikerült menedéket kapniuk.

Avramopoulos szerint azt is szavatolni kell, hogy a menekültek minden egyes tagállamban nagyon jó életfeltételeket kapjanak; ebben nem lehetnek jelentős különbségek az egyes tagállamok között, bár ügyelni kell az országok gazdasági és anyagi lehetőségeire is. „Lehetőséget kell adni az asszimilációra és arra, hogy érvényesülni tudjanak” – fűzte hozzá az újságírókkal folytatott beszélgetésen az uniós biztos.

Bár úgy tűnik, a menekültválság csillapodott, az Európai Bizottság szerint még nem ért véget, s az uniónak okulnia kell az elmúlt évekből. 2015-ben 1,26 millió menekült érkezett az Európai Unióba. Ez az unió lakosságának 0,25 százaléka. Egy évvel később még kevesebb, 1,2 millió.