A 2018-ban végzett diákok adatai már bekerültek a pályakövetési rendszerbe, a tavaly végzettek adatait idén őszig fogják feltölteni.
Beindult a szlovák pályakövetési rendszer
A 2018-ban végzett középiskolások és egyetemisták többsége első évét elárusítóként töltötte – mondta Branislav Ondruš, a munkaügyi minisztérium államtitkára. Ők az elsők, akiknél nyomon követhetőek a tanulmányaik utáni évek.
A munka- és szociális ügyi minisztérium figyeli, hogyan boldogulnak a pályakezdők a munkaerőpiacon. „A pályakövetés célja, hogy tükröt mutassunk az iskoláknak, milyen sikerrel készítik fel diákjaikat a munkaerőpiacra” – magyarázta Branislav Ondruš (Smer) munkaügyi államtitkár, hogy miért fontosak a középiskolát és egyetemet végzett diákok karrierjéről tájékoztató adatok.
Nem tökéletes
A rendszer legnagyobb előnye az lehet, hogy pontosan mutatja, milyen arányban helyezkedtek el szakmájukban a végzősök. Ennek meghatározása azonban problémás. A komáromi Selye János Egyetemen 2018-ban 45 ember szerzett olyan diplomát, amellyel alsó tagozaton taníthat. A portál szerint az első évben 82%-uk dolgozott, legnagyobb arányban a Komáromi járásban. 70%-ukról pedig a rendszer szerint elmondható, hogy szakmájuknak megfelelően helyezkedtek el. Ágazatokra szétbontva azonban csak 54%-uknál jelzik, hogy az oktatásügyben kaptak állást.
A kevesebb diákot számláló szakoknál pedig a rendszerben további pontatlanságot fedezhetünk fel. Megkeresésünkre a minisztérium elmondta, hogy a rendszer az iskolai szakokat átalakítja a lehetséges munkalehetőségekre. Ezt időközönként frissítik, így reagálva az új álláslehetőségekre és szakokra. Ennek következtében pedig előfordulhat, hogy egyes munkahelyeket nem párosítja azzal a szakkal, amely amelyhez tartozna.
Gépész vagy bölcsész?
Az államtitkár megjegyezte, hogy összességében egyelőre nem figyelhető meg nagyobb eltérés a középiskolai és egyetemet végzett pályakezdők fizetése között, viszont vannak helyzetek, amikor ennek szöges ellentéte látszik.
Például egy elektrotechnikai szakközépiskolát végzett pályakezdő, ideális esetben 46 éves korában vásárolhat meg egy olyan ingatlant, amire egy tanárnak vagy egy bölcsészettudományi karon diplomázónak több mint 50 éves koráig várnia kell.
Sok az eladó
Érdekesség, hogy a két éve végzett diákok, függetlenül attól, hogy középiskolásokról vagy egyetemistákról van szó, legnagyobb arányban eladóként dolgoztak a tanulmányaikat követő első évben. „Egyetemistáknál ez 6–10%-ot jelent” – részletezte Ondruš, hozzátéve, ez a szak nem követeli meg a felsőfokú végzettséget. Szintén sok középiskolás dolgozik szerelőként és pincérként.
Főiskolai végzettséggel rendelkezők közül sokan tanárként vagy adminisztratív munkaerőként kamatoztatták tudásukat az iskola utáni első évükben.
Több milliárd adat
Az államtitkár szerint a begyűjtött adatok alapján lehet értékelni az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatát. Az interneten szabadon hozzáférhető adatok lehetővé teszik, hogy összehasonítsuk, a különböző oktatási intézmények végzettjei milyen arányban helyezkednek el szakmájukban, találnak más területen állást vagy lesznek munkanélküliek. A rendszer jelenleg 2,5 milliárd adattal dolgozik, Ondruš szerint a következő tíz év alatt ez 180 milliárdra növekszik majd az elérhető adatbázisok összekapcsolásának köszönhetően. Az államtitkár elmondta, szeretné, hogy az egészségügyi biztosítók adatai is részét képezzék a rendszernek. Amíg ez nem valósul meg, addig a külföldön elhelyezkedők karrierjéről nem lesznek összehasonlításra alkalmas információk.
Az adatokat évente, az iskolaév végén aktualizálják, tehát idén szeptemberben a 2018-ban végzettek mellett a pályájukat tavaly kezdőkről is találunk információkat a www.uplatnenie.sk honlapon.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.