Az új adótervek miatt nőhet a kormányfő kedvenc üdítőjének az ára

Robert Fico kormányfő pártja, a Smer a kormányzati ideje alatt soha nem javasolta a lakosság durvább megadóztatását, attól tartott ugyanis, hogy emiatt elveszítheti a számára oly fontos baloldali választók kegyeit. Az államháztartás rendkívül rossz állapota miatt azonban Fico mostani, immár negyedik kormánya nem halogathatja tovább az államháztartás konszolidálását, így az adóemeléseket sem kerülheti el. A nagy kérdés már csak az, kire hárul majd a legnagyobb teher. Hogy a magasabb adókat ezúttal a lakosság sem kerülheti el, az a pénzügyminisztérium jogalkotási véleményezési eljárásából derült ki, amelyben az édesített üdítőitalok adójának a növelését javasolják.

Termékadó

„A törvényjavaslat célja az édesített üdítőitalokra kivetett adó bevezetése, amelynek a hatékonyságát már több OECD-ország gyakorlata is bizonyította, és amely egészségesebb életmódra ösztönözheti a lakosságot” – olvasható a pénzügyminisztérium javaslatában. A szlovák pénzügy eszerint a Magyarországon korábban foganatosított népegészségügyi termékadóhoz hasonló adónem bevezetését fontolgatja, amely Magyarországon csipszadó néven vált ismertté, és amelynek a célja – az állam adóbevételeinek a növelésén túl – az, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen. Ez utóbbi Szlovákia esetében különösen aktuális lenne, a statisztikák szerint ugyanis a szlovákiai átlagpolgárok kevesebb mint 57 évet élnek egészségesen. Ez a harmadik legalacsonyabb érték az egész Európai Unióban. Összehasonlításképpen, egy átlagos svéd csaknem 73 évet él le az életéből komolyabb egészségügyi problémák nélkül.

Százmilliós bevételek

Az egészségtelen édesített üdítőitalok adójának, és ezen keresztül az árának a megemelése segíthet az elhízás visszaszorításában, a magasabb ár ugyanis egyeseket elriaszthat a vásárlásuktól. „Az édesített üdítőitalokra kivetett adó a fogyasztás közvetett megadóztatásának számít, az adó mértéke az ital édesítőszer-tartalmától függ majd” – teszi hozzá a pénzügyminisztérium. A részletek még nem ismertek. Annyi bizonyos, hogy a bevezetése után a szlovákiai fogyasztók többet fognak fizetni például kedvenc a Coca-Colájuk vagy Kofolájuk megvásárlásáért. Becslések szerint egy kétliteres palack ára több tíz centtel emelkedhet. Ez a változás évente 129 millió eurót hozhat majd az államkasszába. Legalábbis hasonló összeggel számolt ezen adófajta esetében az előző, Ódor Lajos vezette kormány is, a pontos paraméterek meghatározása azonban a jelenlegi koalíció feladata.

Az édesített italok erőteljesebb megadóztatása világméretű tendencia. Ötven országban működik különböző formában. Európában tíz ország vezetett be ilyen adót, legutóbb Horvátország és Lengyelország 2021-ben. A magasabb bevételek mellett az új adó bevezetése az államnak az egészségügyön is megtakarítást jelenthet. Ez akkor következhet be, ha a lakosság az édesített italokat édesítés nélküliekre cseréli, és ezzel csökkenti az elhízással összefüggő súlyos betegségek kockázatát.

Egyéb termékek

A lakosság szinte biztosan nem fog tiltakozni az egészségtelen életmódot terhelő magasabb adók ellen. A jelenlegi kabinet ezért valószínűleg ezt az utat választja majd az egyéb termékek esetében is. A jövőben így szinte biztosan többet fogunk fizetni nemcsak a cukros italok, hanem a cigaretta, az alkohol és a szerencsejátékok után is. Ez utóbbi három tétel már jövőre 111 millió eurót hozhatna az államkasszába. Az édesített italokra kivetett adót az idő rövidsége miatt legkorábban 2025-ben vezethetik be. Ezt követően mind a négy említett szegmensből származó összeg elérheti a 329 millió eurót, 2026-ban pedig akár a 375 millió eurót is. Legalábbis ez volt az előző kormány becslése. Elméletileg még több pénzhez juthat az állam, ha a pénzügyminisztérium jelenlegi vezetése úgy dönt, hogy drasztikusabb megközelítést alkalmaz, és még jobban megadóztatja a fent említett termékeket. „A pénzügyminisztérium olyan javaslatokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik a kormány programnyilatkozatában foglalt prioritások teljesítését. Jelenleg azonban korai lenne a részletekről beszélni” – válaszolta a pénzügyminisztérium a közelgő adóemeléssel kapcsolatos kérdéseinkre.

Az Ódor-kabinet az államháztartás rendbetételére tett javaslatai között egyébként több olyan szegmens megadóztatását is javasolta, amelyek károsak az egészségre és a környezetre. Több intézkedés kombinálásával már jövőre 309 millió euróval, 2025-ben közel 1,1 milliárd euróval, 2026-ban pedig több mint 1,4 milliárd euróval lehetne növelni az államkassza bevételeit. A javaslatok között szerepel például a kültéri reklámokra kivetett új adó bevezetése. Egy ilyen intézkedés évente 10 millió eurót hozhatna. További 58 millió eurót lehetne behajtani a villamos energiára, a gázra és a szénre vonatkozó jövedékiadó-mentesség eltörlésével. A jelenlegi kabinet azonban azt tervezi, hogy továbbra is segíti a magas energiaárakkal küzdő háztartásokat, a mentesség esetleges eltörlése pedig ellentétes lenne ezzel a kötelezettségvállalással. Ezért ennek a változtatásnak az elfogadása nem valószínű.

Problémás adónemek

Hatalmas összegeket lehet beszedni a régi autók megadóztatásával is. A nagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkező járművek szigorúbb megadóztatása szintén több százmillió eurót hozhatna az államkasszába. A lakosság körében azonban rendkívül népszerű a régebbi használt autók vásárlása, a Smernek ezért az előző kormányok idején sem volt bátorsága megadóztatni őket. Paradox módon viszont több pénzt kért az új, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású autókat vásárlóktól, amit a gazdagok megadóztatásával indokolt. Az előző kabinet azt is javasolta, hogy a régebbi teherautókat jobban adóztassák meg. Egy ilyen változtatás 2024- ben 98 millió, 2025-ben 203 millió, 2026-ban pedig 210 millió eurót hozhatna az államkasszába. Egy ilyen adóemelés azonban a teherfuvarozók tiltakozásához vezetne.

A pénzügyminisztérium – legalábbis a szavak szintjén – érdekelt a felelős gazdálkodásban. „Konszolidálásra van szükségünk. Ellenkező esetben a pénzpiacok úgy bánhatnak el velünk, mint Olaszországgal” – mondta Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a pénzügyi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésén. A tárcavezetőnek eddig sikerült meggyőznie a hitelminősítőket arról, hogy komolyan gondolja a szavait. E hónap közepén a Standard & Poor's hitelminősítő megerősítette Szlovákia A+ besorolását stabil kilátással. Ennek az oka, hogy az ügynökség a következő években a hiány fokozatos csökkenésére számít, ha azonban ez elmarad, ronthat Szlovákia besorolásán. Ez utóbbi miatt pedig drágulhatna a hitelfelvétel a lakosság, a vállalatok és az állam számára.

Egy pillantás a múltba

A Fico-kabinet adóemelései valószínűleg a vállalkozásokat és a kereskedőket sújtják majd a legjobban. A Smer korábban, már a pénzügyi válságot követő konszolidáció során is elsősorban a vállalkozókat sújtotta. A társasági adó például néhány százalékponttal emelkedett. Ma már kevesen emlékeznek erre, de néhány évvel ezelőtt a korlátolt felelősségű társaságoknak évi 500 eurós átalányadót kellett fizetniük az államnak. Az állam az említett összeget a nulla nyereséggel vagy veszteséggel működő cégekre is kivetette. Az egyéni vállalkozók esetében a konszolidáció a járulékemelések formájában jelentkezett. Hasonló megközelítés várható a jövőben is.

A vállalkozók drasztikusabb megterhelését azonban a legkisebb koalíciós partner blokkolhatja. Az SNS nemzeti és jobboldali pártként határozza meg magát. A múltban például a kisvállalkozások jövedelemadójának 15 százalékra való csökkentését szorgalmazta. Andrej Danko az SNS elnökeként valószínűleg nagyon nehezen fog beleegyezni ennek a mentességnek a megszüntetésébe. Ráadásul a nemzeti párt a kormánykoalíción belüli ellenzékként próbál fellépni. Már nyilvánosan kifejezték például, hogy ellenzik a szülői bónusz eltörlését. Hasonló hozzáállás várható tőle a vállalkozók magasabb megadóztatására irányuló kísérlet esetében is. A kormánykoalíciónak eddig csupán csak a bankok magasabb megadóztatásában sikerült megállapodnia.

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa