Az internet nem függőség, hanem életünk része

Átlagban véve napi négy és fél órát töltenek számítógép előtt a középiskolások – derül ki a pozsonyi drogelvonó központ (CPLZD) felméréséből.

Pozsony. Másfél órát foglalkoznak a tanulmányaikkal kapcsolatos dolgokkal, a maradék időt honlapok böngészésével, közösségi portálok látogatásával töltik, vagy számítógépes játékokat játszanak.

Az anonim felmérés során 15–17 éves fiatalokat kérdeztek. Ľubomír Okruhlica, a függőségek gyógyításával foglalkozó központ igazgatója szerint minél idősebbek a gyerekek, annál több órát interneteznek. „Manapság az emberek gyakorlatilag mindenütt interneznek, a munkában is számítógép előtt ülnek, otthon is, mert még ezt-azt el kell intézni... De az internetezéssel töltött idő nem valamilyen lelki betegség mutatója vagy előjele” – véli Okruhlica.

A középiskolások leggyakrabban közösségi portálokat látogatnak, honlapokat böngésznek vagy chatelnek. „Csupán nyolc százalékuk játszik rendszeresen online játékokat, ez meglepően alacsony szám” – pontosított Okruhlica. Emlékeztetett, hogy a fiatalok gyakran az életben átélt nehézségek elől menekülnek a virtuális világba, egyrészt elfelejthetik a hétköznapi gondokat, másrészt új barátokat találhatnak, akik megértik problémáikat. „Mára oda jutottunk, hogy aki nem része ennek a virtuális világnak, az statisztikailag nem normális. Az internetezés nem jelent nagyobb kockázatot, mint amilyet például évekkel ezelőtt a tévé jelentett, amely előtt szintén órákat töltöttek az emberek” – mondta az igazgató.

A központ szakértői szerint nincs értelme eltiltani a gyerekeket a számítógéptől, internettől; a tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy azoknak a fiataloknak, akik minimális időt töltenek a számítógép előtt, sokkal több tapasztalatuk van a kábítószerekkel.

Az IVO társadalomkutató intézet legutóbbi felmérése rámutatott, hogy az ország minden ötödik állampolgára internetfüggő, s a modern kommunikációs technológiákról a 14–34 év közöttiek közül sokan egy napra is képtelenek lennének lemondani. „Szociális szempontból mindenki veszélyeztetve van, de egészségügyi szempontból nem annyira. A kérdés az, milyen hatással van az illetőre az internetezés, elveszíti-e az érdeklődést más tevékenységek iránt, romlanak-e a tanulmányi eredményei, tud-e a munkájára koncentrálni vagy sem. Ezért nem az a kulcsfontosságú, hogy hány órát tölt az ember a világhálón, hanem az, hogy ezt az időt mivel tölti” – mondta Okruhlica. (dem, SITA)