Az EB elutasította a magyar és a szlovák "kvótakeresetet"

"A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték.

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.

SZLOVÁKIA TISZTELETBEN TARTJA A DÖNTÉST, DE NEM VÁLTOZTAT ÁLLÁSPONTJÁN

Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. 

"Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.

EPP-frakcióvezető: elvárjuk, hogy minden fél tartsa tiszteletben a bíróság döntését

Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott szerdai döntését - közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője.

Weber az MTI-hez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, általa esély nyílik a "sebek begyógyítására" az EU-ban.

Hozzátette: "a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra, a szolidarás nem egyirányú utca".

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését.

Amennyiben nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk - fűzte hozzá.

"A szolidaritás két irányban működik: szégyen, hogy Orbán Viktor további forrásokat követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek" - írta Pittella.

Az olasz politikus mérföldkőnek nevezte a szerdai ítéletet, amelynek nyomán kötelező jellegű, állandó áthelyezési mechanizmust kellene létrehozni.

Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.

"Miután a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot" - fogalmazott Keller.

Mint írta, "az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják a menekültek befogadását".

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.