Az állami segítség semmilyen módon nem befolyásolja a regionális különbségek alakulását és a legkevésbé fejlett térségek támogatottságát. A befektetési segélyek rendszere ráadásul koncepció nélkül működik, és nem rendelkezik egyértelmű mutatókkal, amelyek a segítség hasznosságát mérnék – derül ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) elemzéséből.
Az elemzés rámutat arra, hogy a 2008-tól 2017-ig tartó időszakban nem mutattak ki semmilyen kapcsolatot a befektetési segítség és a régiók fejlettsége között. Az NKÚ szerint ráadásul a két legelmaradottabb kerület, a Besztercebányai és az Eperjesi használta ki az egy főre jutó legkevesebb összeget ebből a juttatásból, annak ellenére, hogy itt volt ugyanebben az időszakban a legmagasabb a munkanélküliség. „Ezek a kerületek még az átlagot sem ütötték meg, ami azt mutatja, hogy milyen gyenge a befektetői tevékenység ezeken a helyeken" – hangsúlyozta az NKÚ.
A befektetési segítség legnagyobb része az ipari termelésre irányult (94%), egyúttal ebben a szférában is volt a legtöbb befektetési és munkahely-növelési terv. Ennek ellenére éppen ezen a területen tapasztalták a segítség legkisebb kihasználtságát. „A juttatásban részesülők összesen 21 874 új munkahelyet terveztek teremteni, a legtöbbet a Kassai kerületben, míg a Pozsonyi kerületben csak egy projekt volt, amely megfelelt a befektetési segítségnyújtás kritériumainak" – magyarázták az ellenőrök.
Az NKÚ szerint az ágazati befektetési segítség, azon belül is a gépjárművek és trélerek gyártására szánt segély a leginkább rizikós. Ezen a területen összesen 24 befektetési terv volt, nagyjából 183 millió euró értékben. A legkisebb támogatottság és felhasználás a tudományos kutatás és más tudományos, illetve technikai tevékenység területén volt – két terv összesen 1,5 millió euró értékben. „Az államnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kis- és középvállalkozások támogatására, különös tekintettel a legkevésbé fejlett térségekre" – javasolja az NKÚ.
Az elemzők arra is rájöttek, hogy a befektetési segítségben részesülő vállalatok közül hét nem teremtett tartós munkahelyeket, a létszámuk 2017-ben ugyanis alacsonyabb volt, mint a tervben szereplő szám. „Ezek a vállalatok összesen 1695 munkahelyet akartak teremteni, amihez 15,5 millió euró értékben kaptak támogatást" – mondta az NKÚ.
Az ellenőrök ugyanakkor pozitívan értékelték a változó törvényt, ahogy azt is, hogy az általános befektetési feltételek helyett konkrétabban megfogalmazott kritériumokat hoztak létre. „Az új szabályok jobban tükrözik az Európa 2020 stratégiában leírtakat, tehát a vállalkozói közeg támogatását és a tagországok területi egységének biztosítását" – hangsúlyozták.
2008 és 2017 között az NKÚ szerint 106 befektetési tervet hagytak jóvá 658,4 millió euró értékben. Ennek a segítségnek azonban csak a 40%-át használták ki. A befektetési segélynyújtást a Gazdaságügyi Minisztérium és az állami beruházásösztönző ügynökség (SARIO) koordinálta, az NKÚ szerint azonban a végső döntés az állam kezében volt. A segítségnek több formája volt – a befektetők kérhettek adókedvezményt, támogatást új munkahelyek teremtésére vagy ingatlan-átruházást.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.