Az Alkotmánybíróságon az ellenzék szeme

A kormánykoalíció első körben januárban 77 szavazattal fogadta el a sokat bírált törvénymódosítást. A Smer, a Hlas és az SNS parlamenti többsége elegendő ahhoz, hogy az ellenzék legfeljebb csak lassítani tudja a javaslat elfogadását, a koalíció pedig a borítékolható elnöki vétót is megtörje és harmadszor is megszavazza a módosító csomagot. A változások kapcsán a törvénycsomag kritikusai elsősorban három tényezőt kritizáltak: a büntetési tételek aránytalannak tartott lerövidítését, a törvényjavaslat kapcsán kialakuló szakmai párbeszéd hiányát, valamint a kiemelt ügyek vizsgálatával foglalkozó Különleges Ügyészség (ÚŠP) megszüntetését.

Beadványcunami várható

Az Alkotmánybíróság valószínűleg hamar, több beadvány kapcsán is döntéskényszerbe kerül a módosító javaslatcsomag miatt. Zuzana Čaputová államfő már a januári parlamenti felszólalásában előrejelezte, hogy problémásnak tartja a módosítást, mivel az állam a büntetések enyhítésével megsértheti a károsultak jogát az ügyükben való igazságos eljárásra. Čaputová minden bizonnyal a javaslatcsomag elfogadását követően kér orvoslatot a problémára.

Az államfőnél gyorsabban cselekedett az ellenzék: Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter 48 társával együtt hétfőn jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel a tervezet gyorsított eljárában való megvitatásával sérültek az ellenzéki képviselők demokratikus jogai – a házirend lehetőségeivel élve a kormánypártok első olvasatban mindössze húsz órát biztosítottak a parlamenti vitára, a második olvasatban pedig 62 óra áll a képviselők rendelkezésére. A vita a gyakorlatban még ennél is rövidebb ideig tartott, mivel az időkeretet arányosan osztották szét a frakciók között, a kormánypártok képviselői elvétve nyilvánultak meg, az ellenzék tagjai pedig félig üres padsorok előtt, saját maguknak sorolták a kifogásaikat. A kormánypártok szerint a kritika nem állja meg a helyét, ugyanis a korlátozást a házirend szellemében vezették be, a Bünető Törvénykönyvről zajló vita pedig gyakorlatilag december óta folyik. Karolína Ducká, a Hlas szóvivője arra mutatott rá, hogy az előző kormány idején szintén rövidített eljárásban zajlott több kulcsfontosságú törvény vitája, a cseh alkotmánybíróság egyik korábbi ítélete szerint pedig az ellenzéknek nincs alkotmányos joga a parlamenti munka obstrukció útján való ellehetetlenítésére. Az ellenzéki képviselők ugyanis a hosszú felszólalásaikkal megpróbálják minél tovább elodázni a törvényekről való szavazást. Az eset kapcsán több beadvány is születhet, egymástól függetlenül.

Felfüggesztésre várva

A szakértők többsége szerint az ellenzéknek a javaslattal nincs esélye a sikerre, de elképzelhető, hogy a lépéssel csak azt akarják elérni, hogy a törvény alkalmazását még a hivatalos kihirdetése előtt függesszék fel. Az Alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatban ugyanis fontosnak bizonyul majd, hogy pontosan mikor is lépnek érvénybe a Büntető Törvénykönyv módosításai. Amennyiben csak egy napra is jogerőre emelkednek a koalíció által foganatosított változások, a lerövidített elévülési idő miatt több kiemelt korrupciós ügy vizsgálatát is le kell zárni – a Miroslav Výboh oligarcha és Peter Kažimír volt pénzügyminiszter vesztegetési ügye, vagy a Jaroslav Haščákhoz köthető Gorilla-iratok kapcsán folytatott nyomozás is lezárul és azokat nem lehet ismét megújítani. Az ellenzék szerint Fico kormányának a változásokkal a hozzájuk közel álló vállalkozók burkolt amnesztiában részesítése a célja és ezt szeretnék megakadályozni – vagy legalábbis jelezni a nyilvánosság felé, hogy mindent megtettek az ügy érdekében.

A Denník N által megkérdezett szakértők többsége szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság hajlandónak bizonyulhat-e a törvénymódosítás azonnali felfüggesztésére. A testület több korábbi esetben sem volt hajlandó a törvényjavaslatok alkotmányosságával foglalkozni, amíg azok nem emelkedtek jogerőre, technikailag egy módosítás ugyanis akkor válik törvénnyé, mikor azt kihirdetik. Egyedül a törvényjavaslat kapcsán egyöntetűen jelentkező ellenzéki és nemzetközi kritkák miatt nem lehet teljesen kizárni, hogy precedensértékű döntést hoznak majd az alkotmánybírák.

A módosító csomag kapcsán zajló parlamenti vita a várakozások szerint alakul, a kormánykoalíció minden bizonnyal nem hajlandó érdemi vitát folytatni a javaslatcsomag megváltoztatásáról. Mindenképp megszűnik a Különleges Ügyészség, az Európai Ügyészség és az Európai Bizottság kritikája miatt némileg szigorítani fogják a korrupcióval kapcsolatos büntetési tételeket. A kormánykoalíció Maroš Žilinka főügyész javaslatait sem fogadta meg, aki egy nyilvánosságra nem hozott levélben kért változtatásokat a törvényen.