Az alkotmánybíró-választás módjai

Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter szerint az alkotmánybírák megválasztására vonatkozó szabályokat mielőbb módosítani kell, mert 2019-ben összesen kilenc alkotmánybíró mandátuma jár le. A változtatásokkal elsősorban azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság (AB) visszanyerje az emberek bizalmát. A megoldásra két lehetőséget lát. Az egyik, hogy alkotmányos többséggel, azaz 90 szavazattal lehetne megválasztani az alkotmánybíró-jelölteket.

A második lehetőség a Híd választások előtti javaslata, amely alapján az Alkotmánybíróság 5-5 bíráját a parlament, a köztársasági elnök és a Bírói Tanács jelölné. „Ha az államfőnek és a parlamentnek önálló hatásköre lenne, elkerülhetnénk a konfliktusokat. A másik modell több hatalmi ág együttműködését, kommunikációját, kooperációját feltételezi” – magyarázta Žitňanská a köztévé vitaműsorában. Tibor Bernaťák (SNS) és Ondrej Dostál (SaS), a parlament alkotmányjogi bizottságának tagjai támogatják a szabályok módosítását, viszont a miniszter egyik javaslatát sem támogatják feltétel nélkül. „Egy ilyen modellnek Andrej Kiska hivatali ideje alatt az ellenzék tapsolna, viszont ha az államfő Ivan Gašparovič lenne, elsők lennének a barikádokon” – indokolta ellenvetését a Híd javaslatával szemben az SNS-es képviselő. Hasonlóan nyilatkozott Ondrej Dostál is. „Ha elképzelem azt a helyzetet, hogy a Smernek többsége van a parlamentben, az államfő Ivan Gašparovič, a Bírói Tanács elnöke pedig Štefan Harabin, akkor ettől a modelltől nem vagyok optimista” – mondta a képviselő. Abban egyetértettek, hogy az aktív politikusok jelölését nem kellene megtiltani. (ie, TASR)