Amiről a megyei önkormányzatok döntenek

A választási részvétel alapján a megyék még mindig nem tudtak gyökeret verni a köztudatban. Az emberek többsége csak a választások alkalmával szembesül azzal, hogy a helyi önkormányzatok és az országos kormányzat között van egy közbülső lépcső: a megyei önkormányzat. Ennek megfelelően a megyei politikusokat is jóval kevésbé ismerik az emberek, mint az országos politikában aktív vagy a helyi szinten irányító szerephez jutó társaikat. Pedig sok, az emberek életét közvetlenül befolyásoló kérdésben a megyei önkormányzatok döntenek. Általában több mint százmillió euró – Kassa megye esetében közel 200 millió euró – elköltéséről határoztak például 2013-ban. OktatásA költségvetési kiadásokat tekintve első helyen az oktatás áll, pedig a megyékhez csak a középiskolák tartoznak, az alapiskolák fenntartása ugyanis a helyi önkormányzatok feladata.A megye nagyságától függően 40–70 millió eurót fordítanak erre a hatáskörre, ami általában költségvetésük harmadát teszi ki. Amellett, hogy ellátják a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők fenntartásával kapcsolatos feladatokat – biztosítják a működési költségeket, esetleg modernizálják az épületeket – ez évtől már az egyes iskolákban nyitható osztályok számát is a megyék döntik el. A hatáskör fontosságát mutatja Kassa megye esete, ahol nyáron úgy döntöttek a képviselők, hogy a rozsnyói gimnáziumban a következő évtől nem nyílik magyar első osztály, a kassai magyar gimnáziumban pedig a jelenlegi kettő helyett csak egy osztály nyílik. Utak, közlekedésA másik – nemcsak – költségvetési szempontból fontos terület a közlekedés. A megyékhez tartoznak a másod- és harmadrendű utak, vagyis a városok és falvak közötti közlekedési útvonalak többsége. A megyék feladata ezek karbantartása, a téli hónapokban a hóeltakarítás, majd tavasszal a kátyúzás. A megyék erre a célra pályázhatnak is az Európai Unió alapjaiból.Az utak karbantartása mellett a közösségi közlekedés szabályozása is megyei feladat. A megyék engedélyezik például a helyközi buszjáratok indítását, ők folyósítják a járatok fenntartásához szükséges kiegészítő támogatást – ezek finanszírozására a buszjegyek árából befolyt összeg ugyanis távolról sem elég. Ha jó a szabályozás, akkor elérhető, hogy a kisebb falvakból a hétvégén is járjon busz a járási központba, hétköznap pedig az emberek el tudjanak jutni munkába, intézhessék ügyeiket. A megyék a költségvetésük mintegy ötödét fordítják erre a célra, Nyitra megye például a 154 milliós idei költségvetéséből közel 29 millió eurót tervezett be az utak karbantartására, javítására, valamint a buszjáratok finanszírozására. Szociális szolgáltatásokSok megye közlekedési fejezeténél is nagyobb a szociális szolgáltatásokra fordított összeg. A nyugdíjasotthonok, valamint a szociális otthonok többsége megyei fenntartású, a magánintézmények megnyitását pedig a megyei önkormányzat hagyja jóvá. Nem mindegy, hogy hány férőhelyet biztosítanak a viszonylag olcsó megyei otthonokban, és az sem, hogy ott milyen színvonalat biztosítanak a lakóknak.A szociális otthonok egyben munkahelyet is biztosítanak a helybelieknek, ezért nem mindegy, hogy a megye melyik településen engedélyezi új intézmény megnyitását. A regionális önkormányzatok szociális szférára költik költségvetésük valamivel kevesebb, mint 20 százalékát, az arány természetesen megyénként eltérő. Kórházak és orvosi rendelőkAz egészségügyi intézmények fenntartása okozta talán a legnagyobb gondot a megyéknek, a legtöbb ezért már megszabadult a kórházaktól, vagy éppen most tervezi ezek értékesítését. Ilyen például Nagyszombat megye, ahol éppen október elején döntöttek arról, hogy versenypályázatot írnak ki a galántai és a dunaszerdahelyi kórház privatizálására. Pozsony, Eperjes és Kassa megye már eladta kórházait vagy magánüzemeltetőnek adta bérbe. A nagy, egyetemi kórházak természetesen nem megyei fenntartásúak, ezek az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak. A megyék egészségügyi hatáskörei azonban nem merülnek ki kórházak fenntartásában, sok regionális önkormányzat üzemeltet rendelőintézeteket. Megyei hatáskör az orvosi rendelők és a patikák nyitva tartásának szabályozása, és a megyei képviselők mondhatják meg azt is, hogy a magánorvosok hány eurót kérhetnek a betegektől az előjegyzésért, a pontos időpontra való berendelésért.