Alig volt feljelentés kisebbségi nyelvhasználat ügyében

Hiányosság vagy nincs, vagy eltávolították, állítja a hivatal. Erről a kisebbségi nyelvhasználatról szóló éves jelentés számol be, amelyet tegnap hagyott jóvá a kormány. Az első panaszban a bejelentő azt sérelmezte, hogy az önkormányzati hivatal döntését nem kapta meg magyar nyelven, a hivatal pedig nem tájékoztatott arról, hogy lehetőség van kisebbségi nyelven kommunikálni. A hiányosságokat eltávolították, áll a jelentésben. A második panasztevő azt sérelmezte, hogy a zselízi vasútállomáson nem voltak magyarul feltüntetve a veszélyhelyzetre figyelmeztető feliratok. Az elmaradást szintén pótolták. A harmadik bejelentés ugyanezt sérelmezte a diósförgepatonyi vasútállomáson – a jelentés szerint itt nem volt megalapozott a panasz.

A negyedik eset 34 beadványt érint: ezeket a csallóközcsütörtöki Pro Cívis Polgári Társulás küldte. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a csallóközi benzinkutak veszélyhelyzetre vonatkozó figyelmeztetéseinek magyar nyelvű feltüntetését hiányolták – a kormányhivatal felszólítására a töltőállomások pótolták a feliratokat.

A jelentésből kiderül, hogy a kormányhivatal kilenc járási hivatalban ellenőrizte a kisebbségi nyelvhasználat feltételeit – Szencen, Dunaszerdahelyen, Galántán, Vágsellyén, Komáromban, Érsekújvárban, Rimaszombatban, Rozsnyón és Mezőlaborcon. Hiányosságokat csak az északkelet-szlovákiai Mezőlaborcon találtak, ahol a ruszin kisebbségnek van joga használnia anyanyelvét a hivatali kommunikációban. A földhivatal székhelye nem volt feltüntetve a kisebbség nyelvén, valamint a kisebbségi kommunikáció lehetőségeiről szóló tájékoztatás is hiányzott.

Kiderült viszont az is, hogy nem élünk a törvény adta lehetőségekkel: az ellenőrzött járási hivatalok közül csupán Dunaszerdahelyen mutatkozott igény a hivatalokkal való magyar nyelvű kommunikációra írásban, méghozzá négy esetben, de kisebbségi nyelvű határozatokat vagy más okiratot nem kértek.