A telefonálók sokszor eltúlozzák a tüneteket, hogy kimenjen hozzájuk a mentő

„Ugyanakkor arról is beszélni kellene, hogyan lehet szankcionálni azokat, akik szándékosan visszaélnek a rendszerrel” – hangsúlyozta Krčová. Emlékeztetett, hogy a 155-ös szám felhívása nem jelenti azt, hogy automatikusan indul a mentő a helyszínre, annak kiküldéséről az ügyeletes dönt a beteg tünetei alapján. A szóvivő közlése szerint évek óta nő a segélyhívások száma, és a járvány alatt ez megugrott. „Nagyon sok olyan hívással kell foglalkoznunk, amely végképp nem tartozik ránk, összetévesztenek bennünket a betegtájékoztatóval, vagy egyáltalán nem sürgős esetekről van szó” – folytatta Krčová.

A segélyhívószámot sürgős, életveszélyes esetekben kell hívni, ilyen például az infarktus, a sztrók, a beteg légzésének leállása vagy a vérkeringés összeomlása, és a súlyos balesetek.

„Olyan páciensekről van szó, akiknek egy órán belül kórházi ellátást kell kapniuk. A fájós térd és a gyomorrontás semmiképp sem tartozik ide, nem beszélve arról, hogy akadnak, akik azért hívják a 155-öt, mert gyógyszert akarnak felíratni és házhoz szállíttatni” – jelentette ki Alena Krčová.

A minisztérium az egészségügyi ellátásról szóló törvény módosításán dolgozik, melyben pontosan megszabnák, mi számít halaszthatatlan egészségügyi ellátásnak, és mely páciensek jogosultak gyorsmentőre. A tárcaközi egyeztetés áprilisban vagy májusban kezdődik.