A tanárok csalnak az érettségivel

Az Állami Tanfelügyelet szerint néhány iskolában csaltak az írásbeli érettségi vizsgák során. Állítják, vagy a tanár segített a diákoknak, vagy lehetővé tette, hogy a vizsgázók összedolgozzanak. „Csak ezzel magyarázható, hogy a diákok csoportja ugyanazt a helytelen választ adta meg” – állítja Viera Kalmárová, az Állami Tanfelügyelet munkatársa. Ráadásul a lapok javításánál is manipulálták a tesztlapokat, s nem az előírásoknak megfelelően javították ki azokat.

Nem bizonyítható csalás

Az írásbeli érettségi vizsgák manipulálása nem új keletű probléma. Az iskolák értékelésénél ugyanis figyelembe veszik a diákoknak az érettségi vizsgákon elért teljesítményét. Pedagógusberkekben nyílt titok, hogy gyakran az iskolák legfelsőbb vezetése szorgalmazza a „közbelépést”. Az Állami Tanfelügyelet csak az érettségi vizsgák után vizsgálódhat. „Gyakorlatilag nem lehet bebizonyítani, hogy az írásbelik során felügyelő tanár nem megfelelően járt el. Megoldás lehetne, ha más iskola tanárai felügyelnék a vizsgák menetét” – magyarázza Kalmárová, aki szerint a törvény ezt ugyan lehetővé teszi, a gyakorlatban azonban nem élnek a lehetőséggel.

Nehéz a felkészítés

A magyar írásbeli vizsgát Benkő Tímea, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium pedagógusának segítségével elemeztük. A diákok 8 szövegrészlet – 4 vers (ebből 2 világirodalmi), 3 ismeretterjesztő szöveg és 1 prózai mű – alapján 8-8 kérdést kaptak.

„A szövegértelmező feladatok nem a tudást mérik, hanem hogy logikusan, bonyolult összefüggésekben gondolkodik-e a diák. Ugyanakkor erre nem igazán tudjuk őket felkészíteni, hiszen ilyen típusú feladatok a tankönyveikben nincsenek, csakis a régi teszteket tudjuk használni. Arról már ne is beszéljünk, hogy az órakeret erre milyen minimális lehetőséget ad” – magyarázza Benkő Tímea, hozzátéve, hogy gyakran a szövegrészletből nem is következik egyértelmű válasz, az egész mű friss ismeretére lenne szükség a megoldáshoz. Sokszor nincs könnyű helyzetben a diák. „Előfordul, hogy egy-egy világirodalmi művet több szerzőnk is fordít magyarra – más-más címmel. Például Baudelaire Mesterséges paradicsomok, ópium és hasis című esszéjét konkrétan én Mesterséges mennyországok címmel tanítom. A teszt ezt a változatot nem tartalmazta” – mutatott rá Benkő Tímea. Ha a diák nem ismer több fordítást, akkor elbukhatja ezt a konkrét kérdést.

Sokszor enciklopedikus tudást feltételez a teszt, hiszen például Kölcsey Ferencnél a Zrínyi második énekére kérdeztek rá, nem a Himnuszra. „Az érettségin a lényeget kellene számon kérni, és nem az apró betűs részeket, a lábjegyzeteket a tankönyvből” – véli Benkő Tímea.

„Néha mi, magyartanárok is értetlenül állunk egy-egy kérdés felett, nem vagyunk biztosak a megoldásban, csak valószínűsíthetem, hogy mi lesz a helyes, mert ilyenkor még a javítókulcs sem nyilvános. Célszerű lenne, ha gyakorló középiskolai tanárok véleményeznék ezeket a teszteket, olyanok, akik a gyakorlatban is tanítanak” – zárta a gimnáziumi tanár.