A szlovákiai sofőrök nem tisztelik az életet

A sofőrök agresszivitásáról főleg az adrenalin tehet – állítja Karol Kleinmann, a Salvus közlekedéspszichológiai központ pszichológusa. „Ha nem lenne a sofőr szervezetében adrenalin, akkor nem kockáztatna. Veszélyes előzéseknél ezeknek a sofőröknek a fejében már nincs semmi, vagy legfeljebb egy gondolat, hogy mielőbb essenek túl az egészen” – állítja a szakértő.

Optikai csalódás a közutakon

Nagyon sok közúti baleset egyenes, aránylag széles utakon történik. Ezeken a szakaszokon gyakran sokkal több balesetre kerül sor, mint a kockázatosnak nevezett utakon. Erről is főleg pszichológiai tényezők tehetnek. A sofőrnek ilyen úton nagyobb a biztonságérzete, messzire ellát, ezért azt gondolja, hogy bármilyen akadályt képes lesz kikerülni.

„S ilyenkor megfeledkeznek arról, hogy a látószög kiszélesedésével csökken a sebesség érzékelésének képessége. Ezt úgynevezett „repülőgép jelenségnek” hívjuk. Nagy magasságból sokkal nagyobb tájat látunk be, és olyan érzésünk van, mintha a repülő nagyon lassan haladna. Ilyen egyenes, széles úton gyakran meglepődünk, amikor még egy gyorsabban haladó autó jelenik meg az úton, vagy valamilyen akadály merül fel. Ilyen optikai csalódásokból számtalan van a Nagyszombat és Nyitra között húzódó R1-es úton” – mondta a natankuj.sk portálnak Kleinmann.

Nem nevelték a sofőröket

A pszichológus szerint kétség nem fér hozzá, hogy a szlovákiai sofőrök többsége nem tud viselkedni volán mögött, nem becsüli saját és mások életét. „A hazai sofőrökben nem fejlődött ki a biztonságérzet, vagy az élet iránti tisztelet. Az utak aztán egyfajta színtérré változnak, ahol felsorakozik a viselkedészavarok összes formája, mindenki itt vezeti le komplexusát” – állítja.

Ugyanakkor hozzáteszi: a sofőrök viselkedése az elmúlt két évben valamelyest javult. Ez főleg a közúti közlekedésről szóló jogszabály szigorításának, illetve a magasabb büntetési tételeknek köszönhető. Ennek ellenére is úgy véli, hogy a hazai sofőrök véleménye és gondolkodásmódja évtizedekkel van elmaradva a fejlett európai országok mögött.

A sofőröket szerinte nevelni is kell, nem csak büntetni. Valakinek meg kell tanítania őket viselkedni. „Ha például Svájcban megelőznek egy sofőrt, aki betartja az előírt sebességet, akkor biztosak lehetnek benne, hogy a következő adandó alkalommal, például benzinkúton, figyelmeztetni fogja, hogy kockáztat” – mondta Kleinmann.

Közúti táblák is segíthetnének

Nagyon sok sofőr azt gondolja, hogy ha 130 km/óra a legnagyobb előírt sebesség, akkor mindenkinek 130 km/órával kell haladnia. A rendőr általában behunyja a szemét, ha az előírt sebességet 10 százalékkal lépték túl, de ha ettől gyorsabban haladnak, akkor már ezt a tíz százalékot is beleszámolja a büntetésbe.

Erre példa lehet a Pozsony– Nagyszombat közti D1-es autópálya, amelyen jelentős sebességkülönbséggel haladnak a gépkocsik. Segítene, ha a bal sávban 130, a középsőben 110, a jobboldaliban pedig 90 km/óra lenne az előírt sebesség.

A modern autók megelőzik a bajt

A legmodernebb autókban már olyan korszerű berendezéseket találnak, amelyek hozzájárulnak a balesetek csökkentéséhez. Ilyen a sebességszabályozó tempomat, amely nem engedi, hogy az autó túllépje az előírt sebességet. Újdonságnak számítanak a követőtávolságot figyelő berendezések is, amelyek viszont tapasztalt sofőrt is igényelnek.

Egyébként érdekes rendszert találtak Csehországban a közlekedés megfigyelésére. A 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsiknak szolgáló útdíjrendszer segítségével figyelik a személyautók sofőrjeit. „Arra is vannak példák, hogy sofőrök kamerára rögzítik egész útjukat, hogy egy esetleges balesetkor egyértelmű legyen, ki követett el hibát” – mondta Kleinmann. (dem)