A rendszerváltás kronológiája

1989. november 17.: A politikai reformokat sürgető, erőszakosan elfojtott prágai diáktüntetéssel elkezdődik a rendszerváltás folyamata.

1989. november 18.: Vágsellyén megalakul a Független Magyar Kezdeményezés (FMK).

1989. november 19.: Prágában megalakul a Polgári Fórum, Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) polgári kezdeményezés.

1989. november 20.: A rendőri erőszakot elítélő és szabad választásokat követelő megmozdulások kezdődnek az ország több nagyvárosában.

1989. november 22.: Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget.

1989. november 24.:  A tüntetések hatására lemond tisztségéről Miloš Jakeš pártfőtitkár, a CSKP új főtitkárává Karel Urbáneket választják.

1989. november 26.: Prágában megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások.

1989. november 27.: Kétórás általános sztrájk zajlik Csehszlovákiában, amellyel az ország lakossága támogatásáról biztosítja az ellenzéki mozgalmak és a diákság követeléseit.

1989. november 29.: A Szövetségi Gyűlés törli az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepéről szóló szövegrészeket.

1989. december 3.: Ladislav Adamec vezetésével új szövetségi kormány alakul, amelyben azonban az ellenzék nem kap képviseletet.

1989. december 6.: A Csemadok KB rendkívüli ülésén rehabilitálja a szervezetből a prágai tavasz után kizárt személyeket, és új vezetőséget választ.

1989. december 10.: Marián Čalfával az élen, immár ellenzékiek bevonásával, megalakul a „nemzeti egyetértés kormányának” nevezett új szövetségi kormány. A kormány kinevezését követően lemond Gustáv Husák köztársasági elnök.

1989. december 12.: Milan Čič vezetésével újjáalakul a szlovák kormány is, amelynek Varga Sándor személyében első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke.
1989. december 13.: A Szövetségi Gyűlés nyilatkozatban ítéli el Csehszlovákia 1968. augusztusi megszállását.

1989. december 15.: A VPN Koordinációs Bizottsága kiadásában megjelenik Pozsonyban az FMK által szerkesztett Nap című független napilap első száma.

1989. december 18.: Az Új Szó rehabilitálja az 1968–1969-es tevékenységük miatt a lap szerkesztőségéből elbocsátott munkatársait.

1989. december 19.: Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága.

1989. december 28.: Elkezdődik a Szövetségi Gyűlés átalakítása. A testület elnökévé Alexander Dubčeket választják. Január és február folyamán több új magyar képviselőt is kooptálnak a szövetségi és a szlovák parlamentbe.

1989. december 29.: A Szövetségi Gyűlés Václav Havelt, a csehszlovák ellenzék vezető személyiségét választja meg Csehszlovákia új köztársasági elnökévé.

1989. december 30.: Magyar kereszténydemokrata klubok alakítását szorgalmazó felhívás jelenik meg az Új Szóban.

1990. január 5–6.: A Csemadok KB Elnöksége úgy határoz, hogy a szervezet nem alakul át párttá, hanem a magyar kisebbség érdekvédelmét is felvállaló kulturális és társadalmi szervezet marad.

1990. január 13.: Nyitrán megalakul a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

1990. január 21.: A VPN és az FMK közös nyilatkozatot ad ki a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában.

1990. február 7.: Megjelenik az Új Szóban az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottságának programnyilatkozata.

1990. február 9.: Az FMK által delegált Zászlós Gábort megválasztják a Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnökévé.

1990. február 19.: A szlovák belügyminisztérium politikai mozgalomként bejegyzi az FMK-t.

1990. február 24.: Prágában megalakul a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.

1990. február 24–25.: Az FMK I. országos közgyűlésén Tóth Károlyt választják a mozgalom elnökévé.

1990. március 1.: A szlovák belügyminisztérium bejegyzi az Együttélés politikai mozgalmat.

1990. március 9–10.: A Csemadok rendkívüli, XV. közgyűlése a szervezet hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére változtatja.

1990. március 11.: Dunaszerdahelyen megalakul a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

1990. március 17.: A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) I. országos közgyűlése Janics Kálmánt választja a mozgalom elnökévé.

1990. március 19.: A szlovák belügyminisztérium politikai mozgalomként bejegyzi az MKDM-et.

1990. március 30.: Az Együttélés és az MKDM eldönti, hogy választási koalícióra lép.

1990. március 31.: Az Együttélés politikai mozgalom alakuló kongresszusa Duray Miklóst választja a mozgalom elnökévé.

1990. április 6.: A VPN választási szerződést köt az FMK-val, amely értelmében az FMK jelöltjei a VPN listáján indulnak a parlamenti választáson.

1990. június 8–9.: A rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választást tarják Csehszlovákiában. Mindkét országrészben a rendszerváltó politikai erők győznek. A választás eredményeként összesen 38 (a Szövetségi Gyűlésben 15, az SZNT-ben 23) magyar nemzetiségű képviselő jut mandátumhoz.

(Összeállította Popély Árpád)