A polgármester „választhatná” meg az iskolaigazgatót

A hatályos jogszabályok értelmében az oktatási intézmények igazgatóválasztásáról az iskolatanácsok döntenek. A bizottságban képviseltetik magukat a pedagógiai és a nem pedagógiai alkalmazottak, a szülői munkaközösség, az önkormányzat képviselői (általában önkormányzati képviselők, illetve a városi hivatal oktatásügyi osztályának dolgozói), a tanfelügyelő és az adott kerület tanügyi hivatal dolgozója. Az iskolatanács döntése a fenntartóra nézve kötelező érvényű. Tiltakoznak a tanárokA tárca által kidolgozott törvénytervezet azonban elvenné a döntő szó jogát az iskolatanácstól, és lehetővé tenné a fenntartónak, hogy megvétózza a testület jelöltjének kinevezését. A gyakorlatban ez azt jelenti: hogy az iskolatanács az első elutasított jelölt után újabbat nevezhet meg, ha a fenntartó a második pályázót sem tartja megfelelőnek, akkor a harmadik fordulóban újabb versenypályázatot hirdetnének, melynek kiértékelésére a fenntartó állíthatna fel bizottságot, itt mellőznék az iskolatanácsot.A pedagógus társadalom és több szakmai szervezet is tiltakozik a tervezet ellen, a changenet.sk oldalon aláírásgyűjtésbe kezdtek. Azt állítják, hogy a tervezett módosítások lehetővé teszik, hogy a fenntartó nyomást gyakoroljon az iskolatanácsokra, ráadásul alárendelt szerepbe kényszeríti a testületet, amely csak bábként működne. „Bizonyos esetekben olyan paradox helyzet állhat elő, amikor is az alapfokú végzetséggel rendelkező polgármester dönthetne egy olyan pozíció betöltéséről, melynek elfoglalásához a felsőfokú végzettség mellett további szakmai képzettség, első atesztációs vizsga szükséges” – állítják a tiltakozók. Az iskolatanácsok jogkörének megcsorbítása mögött a polgármestereket tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) lobbiját látják. A szaktárca álláspontja szerint a fenntartók aktívabban részt kívánnak venni az igazgatóválasztásokban. „A fenntartó vétója összefügghet azzal, hogy a jelölt nem felel meg elvárásainak vagy nem illik bele az adott iskola profiljába” – áll a minisztérium indoklásában. „A települések felelősséggel tartoznak az oktatási intézményekért, ezért fontos, hogy olyan jogköröket kapjanak, melyekkel befolyásolhatják az igazgatóválasztást” – áll a ZMOS állásfoglalásában. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója a tervezetben a centralizációhoz való visszalépést látja. „Ha a polgármester és az igazgató nem tud együttműködni, akkor nem fejlődik az iskola. Viszont egy jól működő önkormányzat és egy szakmai szempontok alapján döntő polgármesternél nem lehet gond, ha ilyen jogkörrel ruházza fel a törvény. Demokratikus társadalomban mégis az iskolatanács kezébe kellene adni a végső döntés jogát” – mondta lapunknak Orosz István. Az igazgató egyébként a tanács összetételén módosítana, növelné az iskola alkalmazottainak számát a tanácsban. Kotleba nyerhet veleAndruskó Imre, a Komáromi Selye János Ginmázium igazgatója szerint a jelenlegi rendszer sem szerencsés, konszenzusra kellene törekedni. „Problémát az okozhat, hogy ez a módosítás jelentősen megváltoztatja az eddigi rendszert, bár nem biztos, hogy rossz eredményt szül” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a módosításnak akkor lenne valóban komoly szerepe, ha az igazgatói posztokra komoly túljelentkezés volna. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy általában egy-két jelölt verseng a posztért. Andruskó Imre szerint a Smer ezzel a tervezettel hatalmas öngólt rúghat, hiszen Marian Kotleba, Besztercebánya megyefőnöke visszaélhet az új jogkörökkel, illetve blokkolhatja a megyéhez tartozó iskolaigazgatók kinevezését.