<p>A sajtó naponta számol be halálos közúti balesetekről, és a téli időszak közeledtével még inkább ajánlatos az elővigyázatosság a közutakon. Dr. Dulin Jenő közlekedéspszichológussal, a Magyar Pszichológiai Társaság Közlekedéspszichológia részlegének elnökével a balesetek megelőzhetőségéről, a közlekedési előítéletekről, a média szerepéről beszélgettünk.</p>
A nők nem rosszabb sofőrök!
Mi kellene ahhoz, hogy elkerüljük a rengeteg balesetet?
A balesetek túlnyomó többsége, több mint 90%-a emberi tévedések miatt következik be. Ez lehet rosszul értelmezett helyzet, cselekvési hiba, figyelmetlenség, késlekedés. Ezek elkerülése érdekében meg kellene tanítani az embereket óvatosabban, balesetmentesen közlekedni. Vagyis megfelelő gyakorlatot kell szerezniük a megfelelő vezetéshez, el kell sajátítani a helyes közlekedési szemléletmódot. A kezdőknél még nincs kifejlődve az ilyen szemléletmód, menet közben szerzik az ismereteket. Nagyon fontos tényezőnek tartom, hogy az autósiskolákban jó szaktudású képzők legyenek.
Megoldást jelenthetne az autósiskolás kurzus óraszámainak növelése, a képzés szigorítása?
Valamilyen szinten igen. Az elméleti résznek jobban össze kellene fonódnia a gyakorlati képzéssel. Ennek köszönhetően az elmagyarázott részeket rögtön meg is tapasztalnák a jogosítványért folyamodók. Nagyon meghatározó a gyakorlat is, hiszen azok, akik éppen megszerezték a jogosítványukat, még nem számítanak „teljes jogú harcosnak“, nincs kellő gyakorlatuk. A szakszerűtlen oktatás a későbbiekben visszatükröződik az ilyen sofőrök vezetésén, ők sokkal gyakrabban okoznak balesetet. Egyéntől és vezetéstől függően 1-4 évbe telik a kellő tapasztalatot megszerzik. A jogosítvánnyal rendelkezőknek mintegy fele vezet rendszeresen, tehát hetente legalább egyszer. A maradéknak természetesen sokkal, de sokkal hosszabb ideig tart, míg kellő tapasztalatra tesz szert.
Gondolom, sokat számít a kor?
Természetesen. Az ötvenéves nehezebben tanul meg vezetni, mint a húszéves. Ennek fiziológiai és pszichés okai is vannak. Egy fiatal jobban mozog, jobbak a reflexei, könnyebben tanul.
Az új közlekedési törvény Szlovákiában szigorú közúti ellenőrzések, magas bírságok bevezetését vetíti előre. Csökkenthető ilyen módszerekkel a balesetek száma?
Lesznek, akikre ez fékezően hat, de természetesen sokaknak nem számít a magas bírság. Sokan gondolják azt, hogy majd egy kis kenőpénzzel lefizetik a rendőrt, de nemez a jellemző. Viszont a bírság emelése nem hatékony minden esetben. Ez csak az egyik mód, az oktatás, a szokás, a nevelés a környezet mellett. Tehát ezzel nem lehet mindent megoldani.
Vannak tipikus szabálysértők?
A rendszeresen vezetők mintegy 10 százaléka követ el rendszeresen szabálysértést, ők általában nem megfelelően szocializálódott egyének.
Milyen időközönként lenne ideális kötelezően felfrissíteni az autóvezetési ismereteket, közlekedési szabályokat?
Nincs megoldva, hogy a jogosítvánnyal rendelkezőket mondjuk öt évente elküldjük újabb képzésre. Ma a médiának van óriási szerepe, ha rávilágít a balesetekre, az egyes helyzetekre, arra, hogy mire kell jobban odafigyelni, mire kell újból és újból figyelni. Az ilyen helyzeteket, eseteket bemutató műsorokat főműsoridőben kellene sugározni, hogy közlekedési ismereteinket frissítsük, bővítsük.
Helyes balesetekkel teletömni a híradókat?
Nem. Ugyanis nem elrettentő példákat kell felmutatni. Ezek sokaknak még a kedvüket is elveheti, ilyen képek láttán félhetnek a vezetéstől is.
Mennyire vezetünk rutinból, felejtve a szabályokat?
Úgy gondolom, minél nagyobb tapasztalattal rendelkezik a sofőr, annál inkább rutinból vezet. Mondhatni, már a kisujjában van a vezetés, telefonálnak, esznek, cigarettáznak vezetés közben. Az adott környezeti szituációk felfogása már rutinszerűvé válik.
Valószínűleg Szlovákiában is engedélyezik a minimális alkoholszintet, 0,2 ezreléket a sofőrök számára. Egyéntől, alkattól függően ez egy kis sör, egy pohár bor elfogyasztásának felel meg. Ön szerint lehet ennek olyan negatív hatása, hogy a sofőrök erre hagyatkozva esetleg túl is lépik a megengedett mennyiséget?
Igen. Tudni kell, hogy a legcsekélyebb mennyiségű alkohol is tompítóan hat a szervezetre. Lassítja a reflexeket, a közlekedésben nagy szerepet játszó képességeinket tompítja, tehát nehezebben mérjük fel a távolságot, a sebességet, az időt. Nem vagyunk képesek megosztani figyelmünket. Ezek mind-mind baleseti veszélyforrások.
A közvélemény még mindig rosszabb sofőröknek tartja a nőket, mint a férfiakat?
Régen volt ez nagyon jellemző, ugyanis akkor a nők nagyon keveset vezettek. Általában akkor ülhettek a volán mögé, ha a férj ivott vagy fáradt volt, így nagyon kevés gyakorlatuk volt. Óriási különbségek vannak a nők és a férfiak vezetési szokásai közt. A nők sokkal óvatosabbak, körültekintőbbek, jobban átgondolják az egyes lépéseket a közlekedésben is. Viszont nem minden nőre jellemző ez a racionalitás. Vannak, akiknek a vezetési szokásaik megegyeznek a férfiakéval. Manapság a nők nem rosszabb sofőrök, mint a férfiak.
A téli időszak közeledtével, mire kell leginkább ügyelni?
Hogy a gépjármű megfelelően fel legyen készítve. Legyen rendben a világítás, az irányjelzők, az ablaktörlőben legyen fagyálló folyadék, be kell biztosítani a téli abroncsokat. Fontos, hogy hóesésben nagyon alaposan megtisztítsuk a szélvédőt, ne egy lyukon lessünk ki. Az első hóesésekben, síkos útszakaszon a tapasztalt sofőröknek is érdemes tesztelni képességeiket, hogy egy-egy helyzet ne érje őket váratlanul. Tudniuk kell, hogyan reagál az autó. (Juhos Melinda)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.