A NATO helyzete Szlovákiában – beszélgetés a kormányhivatalban

A beszélgetés időpontja szimbolikus, mivel Szlovákia éppen 2004. március 29-én írta alá az Észak-atlanti Szerződést, biztosítva ezzel NATO-tagságát. Miroslav Wlachovský, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, aki a NATO-ba való belépés idején Mikuláš Dzurinda tanácsadója volt, beszámolt a belépés körülményeiről. Emlékeztetett, Szlovákia azért csatlakozott később a szövetséghez, mint a többi V4-es ország, mert Vladimír Mečiar volt miniszterelnök nem támogatta a belépési folyamatokat.

Oľga Gyárfášová, aki a csatlakozás előtt időszakbanaz IVO társadalomkutató intézetben dolgozott, azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki egy információs kampányt arról, mit jelent a NATO és miért előnyös az ország számára, ha belép a szövetségbe. Gyárfášová szerint amíg az Európai Unióba való belépést az emberek túlnyomó többsége támogatta, addig a NATO-val kapcsolatban ez nem volt így. Az emberek nem értették, miért van rá szükség, nem fogták fel, hogy a szerződés lehet a biztonságuk záloga, mivel háború híján nem érezték magukat fenyegetve.

A NATO jelentősége

Marian Majer, a védelmi minisztérium államtitkára szerint napjainkba a NATO-tagságunk még fontosabb szerepet kapott, már csak Ukrajna példájából kiindulva; ugyan vannak szövetségesei – többek között Szlovákia is –, mégsem áll nemzetközi védelem alatt, így más ország hadseregei nem fognak aktívan részt venni a védelmében.

Szlovákia NATO nagykövete, Peter Bátor szerint a NATO-tagságnak köszönhetően Szlovákia jelenleg olyan helyzetben van, hogy senkinek nem jut eszébe megtámadni. A szerződés 5. cikkelye alapján ugyanis, ha bármelyik tagállamot támadás érné, az az egész Szövetség elleni támadást jelentene. Wlachovský szerint fontos kiemelni, hogy a NATO-s tagság nemcsak a védelem élvezetéről szól, hanem bizonyos feladatok teljesítéséről is, továbbá krízishelyzet esetén minden országnak ki kell vennie a részét a problémamegoldásból. A szakértők egyetértettek abban, hogy az egyik legfontosabb dolog a nyílt és egyenes kommunikáció az állampolgárok felé, hogy az emberek értsék, miért fontos a szövetség.

A NATO támogatottsága

Az Eurobarometer mérése alapján Szlovákiában az orosz-ukrán háború kitörésének idején növekedett a NATO támogatottsága, azonban mára ez újra visszaesett. Emögött a szakértők szerint a különböző dezinformációs kampányokat, illetve a pártok és politikai szereplők megnyilvánulásait kell látni. Például 2016-ban a ĽSNS-nek volt egy kezdeményezése a szövetségből való kilépésre. Gyárfášová szerint ez egy olyan téma, amiben a politikusainknak nem szabad populistának lenniük és néha akár egy kicsit a közhangulatot mellőzve is képviselniük kell az ország érdekeit.

Káčer kijelentései

A kérdésre, hogy a NATO esetleg foglalkozik-e ahhoz hasonló kijelentésekkel, amiket a közelmúltban Rastislav Káčer külügyminiszter (Demokraták) tett, miszerint Magyarország fenyegetést jelenthet Szlovákia szuverenitására, nem érkezett egyértelmű válasz. Bátor szerint van egy íratlan szabály arról, hogy Magyarország és Szlovákia nem megy bele olyan megosztó témákba, amelyek vitát eredményezhetnének. Wlachovský szerint a szlovák-magyar viszonyok érzékenyek, és bár a két ország álláspontja sok mindenben eltérő, akár kimondottan a háborúval kapcsolatban is, ez nem jelent akadályt abban, hogy más területeken effektíven dolgozzanak együtt.