A mediális bizottság jóváhagyta a válaszadási jog újbóli bevezetését

Číž rámutatott: egyes európai országokban az ehhez hasonló jogszabályok még szigorúbb intézkedéseket tartalmaznak, például ami a szankciókat illeti. Jarjabek, a bizottság elnöke a szlovák alkotmány 19. cikkelyével érvelt, amely arról szól, hogy „mindenki egyenlő”.

Renáta Kaščáková (SaS), a bizottság tagja négy módosító javaslattal állt elő, egyiket sem fogadták el. Indítványozta, hogy hagyják ki a törvénymódosításból azt a részt, melynek értelmében a válaszadási jogot a politikusokra is kiterjesztenék, illetve hogy a válaszadási jog ne vonatkozzon a saját nyilatkozatokra. Kašcáková szerint a módosításból az következne, hogy egy tisztviselő a saját nyilatkozata esetében is igényelhetné a reakciója megjelentetését, amennyiben a kijelentéseit az előzetes engedélye nélkül közölték.

Az ellenzéki képviselő továbbá azt javasolta, hogy a válaszadási jog továbbra is csak a hiányos, hamis vagy az igazságot elferdítő állításokra vonatkozzon. Kaščáková a kártérítés fizetését is elutasította, melyre a módosítás értelmében akkor köteleznék az adott újságot, ha elutasítaná a válasz közzétételét.

Marek Maďarič független képviselő és volt kulturális miniszter nem lát problémát abban, hogy ezt a jogot a köztisztviselőkre is kiterjesszék, úgy véli ugyanakkor, hogy annak csak a hamis ténymegállapításokra kellene vonatkoznia. Hozzátette: a múltban egyetlen köztisztviselő sem élt vissza ezzel a joggal.

Natália Milanová (OĽaNO), a bizottság alelnöke szerint elhamarkodott megoldásról van szó, mivel a törvény hatálya az online médiára nem fog kiterjedni.

A köztisztviselők válaszadási joga 2008-ban, Robert Fico (Smer-SD) első kormányzása idején vált a szlovák jogrend részévé. Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott. Jarjabek és Číž most az eredeti állapotot állítanák vissza.

Ha egy kiadó vagy hírügynökség nem teszi közzé a helyesbítést, a reakciót vagy a kiegészítést, illetve ha nem tartja be a közzétételre vonatkozó feltételek valamelyikét, az a személy, aki a közzétételt igényelte, 1660 és 4980 euró közötti pénzbeli kártérítésre jogosult. A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót.