A magyarok nem írták alá a pozsonyi emberi jogi nyilatkozatot

Ezt Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke közölte az MTI tudósítójával a tanácskozás után.

Lukács szerint a nyilatkozat eredeti tervezete "túl általános, szinte semmitmondó volt". A magyar fél három javaslatot tett. Az egyik magyar javaslatot, hogy a tanácskozás utaljon Magyarország és Lengyelország európai uniós elnökségére és annak prioritásaira, elfogadták. A kisebbségekre és a romákra való utalást - ami a második és a harmadik magyar felvetés volt - azonban Anna Belousovová, a szlovák parlament illetékes bizottságának elnöke, az ülés házigazdája határozottan elutasította, mert szerinte ezek nem tartoztak az ülés témájához.
"Ezek hiányában úgy gondolom, politikai felelősség kérdése, hogy egy ilyen nyilatkozatot nem lehet aláírni" - szögezte le Lukács.
A kétnapos pozsonyi tanácskozás témája volt: az emberi jogok a válság idején. "Vajon a történelem nem arra tanít minket, hogy a válságok idején éppen a kisebbségek a legvédtelenebbek?" - tette fel a kérdést Belousovová álláspontja kapcsán Lukács.
Úgy vélte: Belousovová következetlen is volt, mert az európai roma stratégia a magyar EU-elnökség kiemelt feladatai közé tartozik. "Az elnök asszony vadul tiltakozott, s azt a szót, hogy roma, semmilyen formában nem volt hajlandó még kiejteni sem" - jegyezte meg a magyar bizottsági elnök. Hozzátette: a lengyelek a kisebbségi jogok megemlítésével nem, de a roma stratégia bevételével a szövegbe egyetértettek. A negyedik visegrádi ország - Csehország - ezúttal nem képviseltette magát az ülésen.
"Ennek következtében azt gondolom, hogy nem volt más választásunk, mint hogy nem írjuk alá a dokumentumot, miután nem voltak hajlandó elfogadni módosításainkat, javaslatainkat" - szögezte le Lukács Tamás.

"A magyar küldöttség idő előtt elhagyta a tanácskozást, mert nem értett egyet a nyilatkozat szövegével, illetve azzal, hogy a többi küldöttség nem volt hajlandó elfogadni összes javaslatukat" - jelentette ki a tanácskozás utáni sajtóértekezleten Belousovová. Szerinte ez az eset jellemző a magyar politikára, "a nyomásgyakorlás, a sértődöttség és a zsarolás politikájára" - tette hozzá. Úgy vélte: a magyar követeléseknek nem volt reális alapjuk.
Magyarázatul a szlovák politikus kifejtette: a kisebbségi jogok részét képezik az emberi jogoknak, míg a válság idején nem a romákat kell védeni elsősorban, vannak náluk veszélyeztetettebb társadalmi csoportok is.
Belousovová azt állította: ha hét ország képviselői találkoznak, s abból hatan képesek közös nevezőre jutni, s csak Magyarország nem, akkor a hiba nem a többségben van. "A hiba a magyar politikai lépésekben van" - vélekedett.

(Frissítve: 17:59)