A levegőért is fizetnünk kell

A lakosság bevételei az elmúlt időszakban erősen megcsappantak, ami a fizetőképességen is meglátszik. A kereskedők emiatt képtelenek növelni a bevételeiket, a gyártókat pedig a folyamatosan növekvő energia- és nyersanyagárak késztetik arra, hogy a nyereség érdekében lefaragják a költségeiket és növeljék az áraikat. A fogyasztók azonban ez utóbbira egyre érzékenyebben reagálnak, a gyártók és a kereskedők ezért olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyekkel kielégíthetik a fogyasztók igényeit. A leglátványosabb trükkökre a pékségek szánták el magukat, az üzletekben így elszaporodtak a vághatatlanul laza szerkezetű, másnap már ehetetlen pékáruk, vagyis a felfújt kenyerek, kiflik és fánkok, amelyeknek a nagy része levegő. „A vásárlónak az az érzése, hogy a pénzéért többet kapott. Ez azonban valóban csak egy érzés, semmi több. Az olcsóbb fánkokban egyszerűen csak több a levegő” – vallja Zbyněk Kotek, a cseh Alimpek pékipari társaság munkatársa. Hasonló a helyzet a kiflikkel is. A méretük ugyan az esetek többségében nem változott, azonban míg 1989 előtt átlagosan 55 grammot nyomtak, ma már 12 grammal könnyebbek, miközben az áruk megugrott.

Nem tétlenkedik a többi gyártó sem, hiszen míg az üzletláncok az árak csökkentésében érdekeltek, a gyártók kiadásai folyamatosan nőnek. Hogy megfeleljenek az elvárásoknak, a gyártók kénytelenek csökkenteni a termékek súlyát. Mindezt leginkább a tejtermékeknél lehet észrevenni. Míg korábban a joghurtok általában 150 grammosak voltak, mára ezt 125 vagy akár 115 grammra is csökkentették. „Kénytelenek voltunk csökkenteni a súlyt, az árak azonban maradtak” – mondta el Jozef Hurný, a Homonnai Tejfeldolgozó vezetője. Hasonlóan járt el azonban a többi tejfeldolgozó is. Az ömlesztett sajtok súlya akár 15 százalékkal is csökkent, így például a korábban 140 grammos Karička sajt manapság már csak 125 grammos. Míg egyes zacskós levesekből korábban egy zacskóból egy liternyi levest lehetett főzni, ma már csak 0,75 litert.

Az édességek esetében a gyártók többnyire márkaújítással fedik el a súlycsökkentést. Így míg a reklámok arról szólnak, hogy új termék jelenik meg a piacon, a valóságban csak a csomagolás és a súly változik. Hasonló a helyzet a húsipari konzervek esetében is. „A fogyasztók általában nem nézik a termék súlyát, így ha a gyártók nem akarnak árat változtatni, ehhez a trükkhöz nyúlnak” – nyilatkozta Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató társaság elemzője. (mi, Hn, P)