A Dunán megdőlt az 500 éves árvízrekord

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. Európa második legnagyobb folyamán, a Dunán rendszeresen fenyeget árvíz, ám az idei minden eddigi rekordot megdöntött. A folyam vízszintje az eddigi mérések szerint 1501-ben volt a legmagasabb, amikor a 12,5 métert is elérte, tegnap estétől biztos, hogy Passaunál a folyó szintje ennél is magasabban volt, ám pontos adatot lapzártánkig nem tudtak szolgáltatni az illetékesek.

A Duna a 20. század ötvenes éveiben rendszeresen elöntötte a Pozsonyhoz tartozó Ligetfalut, az ott élőknek gyakran hetekre el kellett költözniük házaikból. A Duna Szlovákiában az elmúlt száz évben 1965 júniusában okozta a legjelentősebb károkat. A megáradt folyó akkor Patnál, Gútánál és Csicsónál áttörte a gátat. Az árhullám körülbelül 3910 házat tett tönkre s további minimum hatezret megrongált. Több mint 71 ezer hektárnyi termőföld maradt víz alatt, a keletkezett károk túllépték a 3,5 milliárd koronát.

Az elmúlt században viszont egyszer sem volt Európában olyan terjedelmes és pusztító árvíz, mint a Duna folyamán 1997-ben. Németországban akkor 90 kilométeren kellett leállítani a hajóforgalmat. Az áradás olyan erős volt, hogy a víz néhány romániai községet is elöntött.

A Duna két évvel később is megáradt, a következő pusztító árvíz 2002-ben volt. Az Alpokban olvadó hó és a heves esőzés akkor váratlanul megemelte a folyó vízszintjét, s a Duna nemcsak Németországban és Ausztriában, nálunk is komoly károkat okozott. Több tucat községet elöntött, két vízierőművet is megrongált Németországban, Bécs környéki falvakat, Pozsony és Budapest part menti részeit is elöntötte. A Duna felső folyásán a vízszint túllépte a 11 métert, Ausztriában hét emberéletet követelt az árvíz. Pozsonyban és Párkányban csak ezután kezdték építeni a komoly és költséges árvízvédelmi gátakat, melyekre azóta egyszer sem volt szükség.

2005-ben a Duna kétszer megáradt (júliusban és augusztusban), de az árvizet akkor főként a Magyarország feletti heves esőzések okozták, így az áradás elkerülte Szlovákiát. A megáradt Dráva és Duna például Horvátországban 500 négyzetkilométernyi területet öntött el, a legdramatikusabb helyzet viszont Romániában volt, ahol az árvízben több mint 80 ember vesztette életét.

A következő években is volt példa kisebb nagyobb áradásokra, ám a víz rendszerint Alsó-Ausztriában vagy Magyarországban okozott gondot főként azért, mert a Duna folyama ezen a helyen rendkívül szűk, s a hirtelen érkező nagyobb vízmennyiségnek nincs hol elfolynia, így kiömlik medréből. S mivel a szlovákiai szakaszon elég tág mederben hömpölyög a folyam, nem biztos, hogy a szomszédos országokban pusztító áradások nálunk is nagy károkat okoznak. (dem, TASR)