A 13. lufi

Az SNS által erőltetett 13. és 14. havi fizetés ötletével már Robert Fico kormányfő is egyetért, de a javaslat sokat változott: várhatóan nem lesz kötelező és csak részben lesz adómentes. A gazdasági elemzők többsége így is elhibázottnak tartja.

„Kötelező 13. havi fizetés az alkalmazottaknak, adó- és járulékmentesen” – pár hónapja ezzel a szlogennel plakátozta tele Szlovákiát az SNS, abban bízva, hogy a szociális ígéretekkel visszafordíthatja népszerűsége zuhanását. Az elemzők figyelmeztettek, hogy nincs semmilyen hatástanulmány, Andrej Danko pártelnök úgy dobta be az ötletet, hogy nem mérte fel, milyen hatása lehet a vállalkozói szférára és az állami költségvetésre. Az SNS ennek ellenére a kormányválság alatt is a legfontosabb követelései között említette a 13., sőt már a 14. havi fizetést, és már Robert Fico is kijelentette, hogy támogatja.

Jó hír, hogy időközben legalább részben sikerült szakmai mederbe terelni a vitát. A pénzügyminisztériummal egyeztetve már az SNS is egyetért azzal, hogy nem lesz kötelező, ráadásul csak a mindenkori minimálbér nagyságáig lenne adó- és járulékmentes. A minimálbér jelenleg 435 euró, erre 200 eurónyi adó- és járulék rakódik, vagyis ezt nem kellene befizetnie a munkáltatónak az államkasszába. A javaslatról azonban még Fico szerint is széleskörű vita várható, 2019-nél hamarabb biztosan nem vezetik be.

„A munkáltatók számára jó hír, hogy a 13. és 14. fizetés nem lesz kötelező, és legalább részben adómentes lesz. Ez mérsékli a vállalkozók adóterheit, miközben a cégek a 13. és 14. fizetéssel magukhoz vonzhatják a képzett munkaerőt, amelyből egyre nagyobb a hiány” – nyilatkozta Miriam Špániková, a Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) szóvivője. Az elemzők többsége azonban nem ilyen derűlátó. „A politikusok istent játszanak, mintha ők adnák ajándékként a 13. fizetést az alkalmazottaknak. De épp fordítva van. A politikusok azok, akik a magas adóterhekkel és az értelmetlen szabályozással akadályozzák a munkáltatókat abban, hogy többet fizethessenek a dolgozóknak” – mondta Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője.

A 13. fizetés ötletével a politikusok csak arról próbálják elterelni a figyelmet, hogy az ő hibájukból rendkívül magasak nálunk az adó- és járulékterhek – állítják a gazdasági elemzők. Szerintük sokkal jobban járnánk, ha az adóterheket csökkentenék.

Több elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkalmazottak alig nyernének valamit a 13. fizetéssel. 

Az alkalmazott alig nyerne a 13. fizetéssel

Az ellenzéki pártok és a gazdasági elemzők régóta figyelmeztetnek, hogy rendkívül magasak az adó- és járulékterhek, ez csökkenti a cégek versenyképességét, növeli a munkaerő árát, ami végső soron az alkalmazottnak rossz.

„A 13. és 14. fizetésről szóló javaslat, amely legalább részben adómentes lesz, azt a látszatot kelti, hogy a kormány csökkenti az adóterheket és növeli az alkalmazottak bevételeit. Kérdéses azonban, hogy valóban ez a legjobb megoldás” – mondta Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Martin Reguli, az F. A. Hayek Alapítvány elemzője szerint az alkalmazottak jobban járnának, ha az állam inkább a járulékterhek csökkentésére és a szociális ellátó rendszer takarékosabbá tételére összpontosítana. Ezzel azok is nyernének, akik nem olyan nyereséges ágazatokban dolgoznak, ahol lehetséges a 13. fizetés.

Több elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkalmazottak alig nyernének valamit. „Várhatóan több cég fizet majd 13. és 14. fizetést, hogy kevesebb adót fizessen. De emellett mindent megtesznek majd, hogy az éves bérköltség ne nőjön. A 13. és 14. fizetés bevezetésével párhuzamosan így várhatóan kisebb összeget fizetnek majd rendes havi bérként” – állítja Martin Kahanec, a Közép-európai Munkaügyi Kutatóintézet (CELSI) igazgatója. „Teljesen mindegy hány szeletre vágunk fel egy pizzát, az attól nem lesz nagyobb” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jana Kiššová, az ellenzéki SaS alelnöke, a parlament gazdasági bizottságának elnöke.

Továbbra is kérdéses, mi lesz a közalkalmazottakkal. „Az állami szférában dolgozók valószínűleg nem mondanak le önként arról, hogy ők is kapjanak 13., 14. fizetést. Egy havi fizetés ebben a szférában 350 millió eurós többletköltséget jelent. Honnan teremtik elő ezt az összeget a minisztériumok és az önkormányzatok?” – teszi fel a kérdést Ďurana. Szerinte fennáll a veszély, hogy emiatt az állam tovább növelheti az adóterheket, vagyis ugyanott leszünk, ahol most.

(mi, TASR, SITA)