650 ezer embert fenyeget a szegénység Szlovákiában

Egy év alatt mintegy 20 ezerrel csökkent a szegény emberek száma Szlovákiában, derül ki az EU SILC 2017 uniós felmérésből. A szegénységben élők aránya a 2016-os 12,7 százalékról 12,4 százalékra csökkent, miközben emelkedett a szegénységküszöb is a 2016-os havi 348 euróról 360 euróra. Ez az összeg az egytagú háztartásokra vonatkozik, a két felnőttből és két, 14 évesnél fiatalabb gyermekből álló családban havi 754 eurónál húzták meg a határt.

A szegények számának csökkenése elsősorban a munkanélküliség csökkenésével függ össze, állítja a felmérést Szlovákiában felügyelő Szlovák Statisztikai Hivatal. „Még most is a munkanélküliek körében a legnagyobb a szegénység – 49,5 százalék –, ám mivel csökken a munkanélküliek aránya, csökken a szegénység is” – állítja a hivatal. A szegények aránya ugyan csökken, de csak nagyon lassan, a 2008 előtti 10 százalék körüli szintet még nem érte el. „A jövedelmi szegénység a 2008-as válság után fokozatosan stabilizálódott, de egyelőre nem érte el a válság előtti alacsony mutatókat – állítja a hivatal. – A szegénységi küszöb azonban évről évre emelkedik, euróban kifejezve 2006 óta megduplázódott.”

A munkanélküliségi rátához hasonló a szegénységi mutató regionális bontása is.

Az ország nyugati régiói az átlag alatti szegénységet mutatnak, míg a legtöbb szegény Kassa és Eperjes megyében él.

Pozsony megyében mindössze 4,6 százalék az ebbe a körbe tartozók aránya, míg a két kelet-szlovákiai megyében 16,8%-os a szegénységi ráta.

Uniós összehasonlításban viszonylag előkelő helyen szerepel Szlovákia: a 12,4 százalékos szegénységi aránnyal az unió 5. helyén áll. A legkevesebb a szegény Csehországban, 10 százalék alatt mutatóval, miközben ott a vásárlóerő-paritás alapján átszámított szegénységi határ magasabb , mint a zlovákiai. Magasabb a szegénységi határ – a szlovákiainak közel a duplája – a 2–5. helyen szereplő Finnországban, Dániában és Hollandiában.

A térségünket tekintve Csehország ugyan megelőzi Szlovákiát, viszont Magyarország (14,5%) és Lengyelország (17%) mögöttünk szerepel. A sereghajtó a szegénység tekintetében Bulgária és Románia, ez utóbbiban a szegények aránya 25 százalék felett van, miközben a szegénységi küszöb a szlovákiai fele. Az anyagi nélkülözést tekintve sokkal rosszabbul áll Szlovákia, uniós összehasonlításban a 18. a 28 tagú unióban – 16,4 százalékkal.

 A fiatalok a szegénységnek legjobban kitett társadalmi csoport Szlovákiában, a szegénység a legkevésbé az időseket fenyegeti. Habár a jövedelmi szegénység szempontjából Szlovákia nem szerepel rosszul, az anyagi nélkülözést tekintve azonban rosszabb a helyzet.

Továbbra is a fiatalokat és a kisgyerekes családokat fenyegeti a legnagyobb mértékben a szegénység Szlovákiában, derül ki az EU SILC uniós szegénységkutatás 2017-es adataiból. A jövedelmi szegénység szempontjából a munkanélküliek állnak az élen, 49,5 százalékuknak a bevétele nem éri el a szegénységi küszöböt. A szegénység a munkanélküliek körében még nőtt is 1,5 százalékponttal egy év alatt. A szegénységi küszöb egyfős háztartásra számítva havi 360, éves szinten 4310 euró, az összeg az egy háztartásban élők számának arányában emelkedik. A második helyen azonban már a gyermeküket egyedül nevelő szülők állnak: 37,3 százalékuk számít szegénynek, függetlenül attól, hogy egy vagy több gyereket nevelnek-e. A harmadik helyen 35,4 százalékos aránnyal a három- vagy többgyermekes családok találhatók.

Az időseknél még az aktív korúak is rosszabb helyzetben vannak: a 18–64 éves korosztályban a szegények aránya 11,5%, míg az időseknél, vagyis a 65 évesnél idősebbek körében az arány 6,9%.

Nincs pénz nyaralásra

A felmérés nemcsak a jövedelmet nézi, hanem azt is, hogy milyen nehézségeket okoz a családoknak, háztartásoknak az alacsony jövedelem. Kilenc kérdést vizsgáltak a felmérésben részt vevő több mint 6500 háztartásban. A legnagyobb problémát ezek biztosítása közül Szlovákiában a nyaralás okozza: a lakosság 42,3 százaléka nem engedhet meg magának legalább egy hét nyaralást minden évben. A második leggyakoribb problémát a számlák rendszeres fizetése okozza: 34,6% mondta azt, hogy gondot okoz számukra rendszeresen fizetni a bérleti díjat, az energiaköltségeket vagy a jelzáloghitel törlesztőrészletét. Aki a kilencből legalább 3 tételt bejelölt, anyagi deprivációban élőnek számít. Az ő arányuk 16,4%.

Mégis előttünk a Nyugat

A legnagyobb szegénységet a súlyos anyagi depriváció mutatja. Ide azokat sorolják a jelentés készítői, akikre a fenti 9 állításból legalább négy igaz. Szlovákiában a lakosság 7 százaléka él mélyszegénységben, és ha ebből a szempontból vizsgáljuk a szegénységet, akkor a nyugati országok túlnyomó többsége megelőz bennünket, habár egy év alatt 1,2 százalékponttal csökkent ez a mutató. 2005-től, vagyis az EU SILC felmérés kezdetétől a mélyszegények aránya több mint felére esett vissza. A listán jelenleg Szlovákia a 18., mögöttünk található azonban Csehország (11.), Szlovénia (13.) és Lengyelország (17.) kivételével az összes volt szocialista ország, illetve Portugália, Olaszország, Ciprus és Görögország. Ezt a listát már Svédország vezeti, ott mindössze a lakosság 1 százaléka tartozik ebbe a csoportba, de még Csehországban is csak 5 százalékos az arány.

Olaszország gazdasági helyzetét mutatja, hogy a lakosság több mint 12 százalékának okoz problémát legalább négy a 9 tételes listáról. Az unió régi tagállamai közül az olaszok állnak a legrosszabbul. A 12 százalékos mélyszegénységgel gyakorlatilag Horvátország, Lettország és Litvánia szintjére kerültek. Magyarország a mintegy 16 százalék körüli értékkel az egy fokkal ennél is gyengébb csoportba tartozik, az unió szegényeinek számító Románián (24%) és Bulgárián (32,5%) csak a súlyos pénzügyi gondjait megszorításokkal orvosló Görögországot tudta megelőzni.